Árrésstop: más országok is alkalmazzák

Az alapvető élelmiszerek esetében a profitráta korlátozásának eszközével számos ország élt már, vagy még jelenleg is alkalmazza az árrésstopot. Például Izraelben 1956 óta 4–6 százalék közötti mértékben korlátozzák az alapvető élelmiszerek (kenyér, tej, só, vaj, tojás) haszonrátáját. Azon termékek köre, amelyekre érvényes a szabályozás, az áremelkedés ütemétől függően változik – derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzéséből.

A szabályozás részben hasonlít a most ideiglenesen hatályba lépő magyar változatra, de a közel-keleti országban nem egy konkrét maximális haszonrátát határoznak meg, hanem a gazdasági és pénzügyminisztérium hivatalnokaiból és az érintett ágazatok képviselőiből, érdekvédelmi szervezeteiből álló bizottság határozza meg az árak mértékét, általában 4-6 százalékos haszonrátát meghagyva a kereskedőknek.

Észak-Macedóniában tavaly 102 árucsoportnál, amelyek összesen több mint ezer terméket tartalmaznak, korlátozták a haszonrátát. A liszt, tojás és olaj esetében a profitráta nem haladhatja meg az 5 százalékot, például a húsfélék és a konzervezett ételek esetében a 10 százalékot, a higiéniai termékek, zöldségek és gyümölcsök esetében pedig a 15 százalékot.

Nem csak az élelmiszereknél alkalmazzák az árrésstopot

Az alapvető fogyasztási cikkek mellett számos ország alkalmazza a haszonráta korlátozását bizonyos biztosítások esetében. Ilyen szolgáltatás például Svájcban az alapvető orvosi ellátást biztosító egészségbiztosítási rendszer, amelyen a pénzintézeteknek nem lehet hasznuk. Másik szolgáltatási kör, amelyre jellemző a biztosítói profit korlátozása, a kötelező gépjármű-biztosítás.

Európán kívüli példaként érdemes még megemlíteni Argentínát, Brazíliát, Pakisztánt és Indiát, ahol az elmúlt egy évtizedben legalább ideiglenesen korlátozták a haszonrátát az alapvető élelmiszereknél.

Franciaországban pedig éppen ellenkezőleg vezették be: 2018-ban, Emmanuel Macron első elnöki ciklusa alatt az EGAlim szabályozás keretében legalább 10 százalékos haszonrátát határoztak meg az élelmiszereknél a kiskereskedőknek. Az első pillanatra logikátlannak tűnő és árfelhajtó hatású intézkedés célja az ország farmereinek támogatása volt. 

Az élelmiszer-termelők érdekeinek védelméért a bolti akciók mértékét is korlátozták; az eladott mennyiség maximum negyedét lehetett legfeljebb az eredeti ár harmadának elengedésével értékesíteni. A korábban a kisboltokat ellehetetlenítő versenyelőny érdekében is vezették be a nagykereskedők (5 legnagyobb kiskereskedelmi lánc együttes piaci részesedése meghaladja a 80 százalékot) profitrátájának mesterséges emelését.

A kormány letörné az élelmiszerárakat

Mint ismert, Orbán Viktor miniszterelnök a februári 26-i évértékelőjén megengedhetetlennek nevezte, hogy a kereskedők és az áruházak az elmúlt időszakban jelentősen emelték bizonyos alapvető élelmiszerek árát.

Orbán ezért utasította Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, hogy állapodjon meg a kereskedelmi láncok képviselőivel, és állítsák meg a drágulást. „Ha szép szóval nem megy, akkor majd megy hatósági árral” – nyomatékosította a kormány. Nagy Márton azóta többször tárgyalt a beszállítókkal és a kereskedőkkel, végül a kormány március közepétől harminc alapvető élelmiszernél vezetett be árrésstopot.