Katasztrófa- és migrációveszély

A hidegháború elmúltával csökkent a katonai kockázatok szintje a világban, de ezek bekövetkezésének valószínűsége jelentősen nőtt; a kétpólusú rend idején magas katonai kockázat alacsony bekövetkezési valószínűséggel párosult. Egyes veszélyek -- tömegpusztító fegyverek terjedése, az energiaforrásokhoz való hozzáférés korlátozása -- miatt azonban növekedhet a konfliktusok bekövetkezésének realitása. Így összegzi a Magyarországra leselkedő veszélyek jellegét a Nemzeti katonai stratégia (NKS) tervezete, amely a Világgazdaság információi szerint már csupán a kormány jóváhagyására vár.



Az NKS azon célok, eszközök, lehetőségek és követelmények összefoglalása, amelyek Magyarország és NATO-szövetségesei biztonságának szavatolása érdekében katonai szempontból szem előtt tartandók. Az NKS a második szintje a többemeletes doktrinális építménynek. Csúcsán a szintén előkészületi állapotban lévő Nemzeti biztonsági stratégia áll, legalul pedig a Haderőnemek katonai stratégiája foglal helyet.



Az NKS öt veszélyt sorol fel. Legvalószínűbb a jellemzően nem katonai krízis -- például tömeges katasztrófa, nagy tömegű migráció, terrorizmus --, amellyel szemben kevésnek bizonyulnak a polgári hatóságok eszközei. A Magyarország szempontjából második helyen álló veszélyforrás kategóriájába tartoznak az új nemzetállamok kialakulásából, a régiók közti egyenlőtlen fejlődésből, a vallási és etnikai feszültségekből kialakuló potenciális összeütközések. Ezek miatt Európa perifériáján fegyveres harcok is kialakultak -- emlékeztetnek az NKS készítői a közelmúltra.



Ezzel kapcsolatban a Magyarország geostratégiai helyzetét elemző fejezetben a tervezet leszögezi: az államok közti konfliktusok helyébe a lokális válságok és kockázatok léptek, a Magyarországot körülvevő térségben az integrációs és dezintegrációs változások egyszerre jelentkeznek, gyakran renacionalizálódással kísérve. Ezek gyakran szélsőséges megnyilvánuláshoz, vallási, etnikai türelmetlenséghez vezettek.



Az NKS külön is nevesíti Jugoszláviát, melynek ismétlődő fegyveres belharcai veszélyt jelentenek Magyarországra nézve is. Az NKS összességében megállapítja: a térségünket évek óta jellemző instabilitással hosszú ideig számolni kell.



Csökkenő valószínűségű, de nem példa nélküli veszély, hogy a szomszédban esetleg kitörő fegyveres harcban egyes erők nem ellenünk irányulóan ugyan, de átlépik a magyar határt. A nyílt, országunk vagy a NATO ellen irányuló háború realitását az NKS igen kicsinynek nevezi.



A modern kor kihívásai következtében a katonai doktrína -- összhangban a biztonságpolitikai alapvetéssel és a NATO katonai stratégiájával -- tágan értelmezi a biztonságot. A hagyományos politikai és katonai tartalom mellett megtalálható a gazdasági-pénzügyi, emberi jogi-kisebbségi, információs és technológiai, környezeti és nemzetközi jogi tényezőket is.



Mindezek következtében a világnak a hagyományos államok közti háborús fenyegetés csökkenésével párhuzamosan mindinkább az Európa perifériáján lévő országokon belüli összeütközésekkel kell számolnia. Ez jól felszerelt és gyorsan bevethető fegyveres erőket igényel Magyarországtól is. Ennek megfelelően szabják meg a Magyar Honvédségre váró feladatokat. Miközben végre kell hajtani a kisebb, mozgékonyabb, finanszírozhatóbb haderőt eredményező reformot, eközben az új feladatokra kell felkészíteni a honvédséget. A hadseregnek a szövetségesi kötelezettségek figyelembevételével képesnek kell lennie a védelmi feladatokra, a válságkezelésre, a NATO-erők fogadásának biztosítására és a katasztrófaelhárításra. Végső soron akár a határoktól távolabbi válságok leküzdésében való részvételre is készen kell állnia a Magyar Honvédségnek -- áll a tervezetben.



Ezeket a feladatokat kell megoldania a seregnek szárazföldi és légierőre, logisztikai, valamint területvédelmi és tartalék erőkre tagozódva. Érdekessége a tervezetnek, hogy míg a szárazföldi csapatok tagozódását viszonylag pontosan írja le, a légierő számszerű összetételével adós -- vagyis nem tudni, hogy az NKS mennyi harci és szállítórepülővel számol a jövőben.



A haderő feladataihoz szükséges fejlesztési elképzelések megegyeznek a tavaly kormányhatározatban rögzített három fázissal, vagyis 2003 végéig az életkörülményeket kell javítani, és át kell alakítani a haderőt; 2004--2006 között a hadsereg mobilitásának javítása az elsődleges cél; a 2007--2010-es időszakban pedig végre kell hajtani a nagyobb fejlesztéseket.

Kormánydöntés előtt a Nemzeti katonai stratégia A Magyarország számára katonai kockázatot jelentő tényezők közül csupán a jugoszláv válságot említi név szerint a Nemzeti katonai stratégia (NKS). Nem a katonai konfliktusok, sokkal inkább a katasztrófák, a terrorizmus, a tömeges migráció az, amely veszélyt jelent az országra -- áll egyebek közt a Világgazdaság birtokába került dokumentumban. BAK MIHÁLY-->