Próbaperek bankok és biztosítók ellen

"A személyhez fűződő jogok megsértését jelenti, ha a gazdálkodószervezet a szerződés megkötését... olyan személyes adatok kiszolgáltatásától teszi függővé... amelyek szükségtelenül és aránytalanul korlátozzák a természetes személyek információs és önrendelkezési jogát" -- ezzel a passzussal is kiegészülne az Igazságügyi Minisztériumban (IM) elkészült javaslata szerint a Ptk. Ha a módosítás hatályba lép, várható, hogy próbaperek indulnak a bankok, biztosítók, távközlési szolgáltatók és számos egyéb gazdálkodószervezet ellen, melynek következtében precedensítéletek szabhatják meg, hogy a gyakorlatban mit jelent az új paragrafus, azaz egyes gyakori szerződéstípusoknál -- ilyen lehet egy hitel- vagy életbiztosítási szerződés -- a cég milyen adatokat kérhet leendő ügyfelétől. Amennyiben ezáltal az érintett gazdálkodók úgy vélik, nagyobb kockázatvállalásra kényszerülnek, az akár a tarifák, kamatok emeléséhez is vezethet.



A bankok, a távközlési szolgáltatók nem kérhetnék leendő ügyfeleiktől a taj-számukat, a debit-kártya- és devizaszámla-szerződések esetében pedig a személyi igazolvány adatai is elégségesek -- mondta ki már korábban több ajánlásában az adatvédelmi biztos, ám mint hivatalának egyik munkatársa fogalmazott, előfordul, hogy az érintett szervezetek az ajánlásokat egyáltalán nem, részben vagy csak késve érvényesítik üzletpolitikájukban.



Az ombudsmani ajánlás negligálásának semmiféle jogkövetkezménye nincs. Az egyik legutóbbi ilyen esetben a Citibankkal kapcsolatban megfogalmazott, a taj-szám kérésének elhagyására vonatkozó ajánlás kapcsán a pénzintézet kijelentette: álláspontjuk szerint a hitelcsalások magas száma miatt a bankot terhelő kockázatok csökkentése érdekében szükség van a személyi igazolványon kívül más azonosítók megkövetelésére is. Amennyiben ezt nem tennék, a megemelkedett kockázat a kamatokon éreztetné hatását.



A Ptk. szerint jelenleg is lehetőség van arra, hogy az ügyfelek az úgynevezett blankettaszerződéseket bíróság előtt támadják meg, amennyiben az indokolatlanul hátrányos az ügyfelekre nézve. Arról azonban sem az ombudsmani hivatalban, sem a lapunk által megkérdezett gazdálkodószervezeteknél nem tudnak, hogy ilyen keresetet tárgyalt volna magyar bíróság. Az ombudsmani hivatalban éppen azért tartják nagy jelentőségűnek a módosítástervezetet, mert az sokkal megfoghatóbb, könnyebben értelmezhető. Emiatt várhatóan próbaperek indulnak, a bíróságoknak azonban kétségtelenül nehéz dolguk lesz, amikor arról kell dönteniük, hogy egy hitel- vagy életbiztosítási szerződés megkötéséhez milyen személyes adatra van/lehet szüksége egy pénzügyi szolgáltatónak.

A bíróság döntheti el, mi kell a szerződéskötéshez A bíróságok szabhatják meg a pénzintézetek, biztosítótársaságok, távközlési szolgáltatók számára, milyen keretek között kérhetnek szerződéskötés előtt leendő ügyfeleiktől adatokat, ha a parlament elfogadja a polgári törvénykönyv (Ptk.) ezzel kapcsolatos módosítását. Az adatvédelmi biztos erre vonatkozó ajánlásait a gazdálkodószervezetek sokszor nem tartják be, mivel azok negligálása -- szemben egy bírósági ítélettel -- nem büntethető. Dudás Gergely-->