"Füstbe ment" szerződések

Holnap szavaz az Országgyűlés a reklámtörvényhez benyújtott módosító indítványról. Jelenlegi formájában -. a részmódosítások feletti döntések után -. már nincs mozgástere a parlamentnek, vagy az egészet elfogadja, vagy a teljes szöveget elveti. A jogszabályba iktatott verdikt hasznosságáról továbbra is megoszlanak a vélemények, emellett azonban komoly jogi aggályok is felszínre kerültek.
Az évente 2-3 milliárd forint értékű dohánytermékreklám szerződéseit éppen ezekben a hetekben kötik meg a gyártók megbízásából az ügynökségek, amelyek aztán a következő évben szerződnek a médiumokkal. A várható törvénymódosítás értelmében azonban a nyomtatott sajtóban csak az év közepéig lesz mód hirdetések elhelyezésére, azután pedig hat hónapig már csupán a közterületeken reklámozhatók e termékek. Ezzel jelentős bevételtől esnek el a felek, ráadásul részben már aláírt szerződésekbe "tenyerel bele" a törvényhozás.
Elvileg nem tiltott az állam beleszólása a szerződésekbe . válaszolta kérdésünkre Takács Albert ismert alkotmányjogász. Szerinte a gazdaság nem lehet mentes az állam közbeavatkozásától, ezen az alapon tehát nincs indok jogorvoslatra. Az azonban elvárható a jogalkotótól, hogy kellő felkészülési időt adjon az érintetteknek, ez hónapoktól évekig terjedhet -. folytatja a jogtudós --, ha tehát ezt elmulasztja az állam, ezzel szemben megalapozott lehet az alkotmányos kifogás. A jogbiztonság óvása ugyanis az állam felelőssége -. magyarázza Takács Albert.
Vita folyik arról is, hogy a dohánytermékek reklámja és a dohányzás között van-e összefüggés. Az alkotmányjogász szerint elviekben ezt is vizsgálhatja az Alkotmánybíróság, mert a tiltás kapcsán felvetődhet az oksági összefüggés bizonyításának igénye. Ez azonban nem feltétlenül köti az alkotmánybírákat. A törvénymódosítás okozta kárral szembeni jogorvoslat viszont kevés reménnyel kecsegtet -. véli Takács Albert --, mert az állam mint olyan nem létezik, efféle ügyekben a pénzügyminiszter fogható perbe. Mindezeken túl az alkotmányjogász megjegyzi, hogy a dohánygyárak tudhatták: termékeik hírverésében Magyarország reklámparadicsomnak számít ugyan, ám az elmúlt évek nemzetközi gyakorlatából következően ez az állapot nem marad örökké. Azt viszont elismeri, hogy a parttalan szabadság és a teljes tiltás közti ésszerű kompromisszum a jelen magyar viszonyai közt elvárható az államtól.