Magyarország felhasználhatja az EU múlt pénteken közzétett jelentését a tiszai ciánszennyezésről az Esmeralda cég elleni kártérítési perben, mert a vizsgálati anyag fontos kitételeket tartalmaz a környezeti katasztrófa okaival kapcsolatban -- közölte Montskó Éva, Gönczy János tiszai kormánybiztos szóvivője. A jelentés szerint a nagybányai és a borsabányai technológiával nem lenne szabad kitermelőhelyeket üzemeltetni, s a balesetet a derítőtavak gátjainak rossz tervezése és kivitelezése, a létesítmény működésének engedélyezése, valamint a gátrendszerek karbantartásának és ellenőrzésének a hiánya okozta. A kedvezőtlen időjárást -- amire Románia hivatkozott -- a munkacsoport olyan tényezőként értékelte, amellyel számolnia kellett volna a bányákat fenntartó vállalatoknak. Az Esmeralda elleni kártérítési per januárban kezdődhet el -- mondta Montskó Éva. A szóvivő szerint azért késett ennyit a bírósági eljárás megindítása, mert a felek között sokáig tárgyalások folytak a peren kívüli megegyezésről, azonban ezek nem vezettek eredményre. Lapunk kérdésére a szóvivő elmondta, hogy a későbbiekben érdemi előrelépésre is szükség lenne a környezetbiztonság terén, mert Magyarország alvízi államként továbbra is ki van szolgáltatva a romániai bányák veszélyeinek, mivel az elmúlt egy évben nem történtek olyan beruházások, amelyek csökkentenék a balesetveszélyt a térségben. Az munkacsoportja Nagybányán és környékén 29 létesítményt sorolt fel potenciális szennyező forrásként, amelyek közül kilenc különösen kritikusnak számít a gátak és derítőtavak rossz állapota miatt. A jelentéssel kapcsolatban az Európai Bizottság javasolja az EU-nak, hogy a további balesetek elkerülése érdekében szigorítsa meg a technológiai és környezetvédelmi szabályozását. A közösség új ajánlásai várhatóan a jövő év első felében készülnek el.