WWF-jelentés az EU bővítéséről
A WWF nem osztja azt a véleményt, amely szerint az EU-hoz csatlakozni kívánó országok környezetvédelmi problémái hátráltatják a bővítési folyamatot -- áll a nemzetközi szervezet "csatlakozási hét" című konferenciáján kiadott jelentésben. A bővítéssel az EU óriási természeti tőke és biodiverzitás birtokosává válik, mert a csatlakozásra váró országokban a környezetet sok esetben lényegesen kevesebb civilizációs hatás és terhelés érte, mint a fejlettebb nyugat-európai államokban.
Az uniós szabályozás egy része -- például az agrárkörnyezetvédelmi irányadások -- segítheti a természetes állapotok megőrzését, de a csatlakozás nem minden esetben jelenti a környezetvédelmi előírások automatikus szigorítását, sőt a közös agrár-, illetve halászati politika, valamint a strukturális alapok jelenlegi rendszere veszélyezteti a természeti örökség megőrzését. Ennek -- Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatóhelyettese szerint -- az az oka, hogy ezek a környezetet terhelő intenzív termelést vagy a gazdálkodás teljes felhagyását ösztönzik, miközben a környezetet legkevésbé károsító -- a csatlakozó országokban gyakori -- extenzív gazdálkodást teljesen háttérbe szorítják. A természeti örökség megőrzése érdekében az EU-nak is arra kell törekedni, hogy a jogharmonizáció ne sértse a csalakozók azon környezetvédelmi törvényeit, amelyek -- elsősorban a természetvédelem területén -- az uniós irányelveknél szigorúbb előírásokat tartalmaznak.
Az EU-nak abban is nagyobb szerepet kell vállalnia, hogy a csatlakozók a közösség tőkeigényes -- szennyvíz- és hulladékkezelési -- környezetvédelmi előírásait is minél előbb képesek legyenek teljesíteni. A WWF álláspontja szerint nem a csatlakozás időpontjának kitolására, hanem az előcsatlakozási alapok -- környezetvédelmi szempontok alapján történő -- átalakítására s megkétszerezésére lenne szükség.
