Adományszerzési anomáliák az oktatásban

Az alapítványi (nem önkormányzati) iskolák már főállásban foglalkoztatnak pályázatíró, -figyelő, adománygyűjtő munkatársat, akinek feladata lehet az is, hogy a szülők közül találjon olyanokat, akik az előírt összegen felül tudják támogatni az iskolát -- mondta Gerencsér Balázs, a Nonprofit Információs és Oktatási Központ vezetője. A cégek és magánszemélyek iskolai adakozó kedvéről még nem készült országos felmérés, csak az 1 százalékos adófelajánlásról lehet erre következtetni: az adózók mintegy harmada rendelkezett valamilyen iskola alapítványa javára, ami körülbelül 1 milliárd forintot tesz ki összesen.
Az adományokból származó bevételek teljesen elhanyagolható arányt képviselnek az iskola büdzséjében -- mondta lapunkak Szeszler Anna, a budapesti Lauder alapítványi iskola főigazgatója, aki szerint még nem alakult ki itthon az a réteg, amely -- mint Nyugaton -- nagy összegekkel támogatja az iskolákat. A pályázatokból befolyt összegek néhány százalékot tesznek ki a Lauder költségvetéséből.
Az önkormányzati iskolákba járó gyerekek szülei is létrehozhatnak intézményt támogató alapítvány, ami több szempontból is aggályos lehet. A szülők az alapítvány számlájára utalt pénz (például táboroztatásra) harmadát visszaigényelhetik, ami egyes vélemények szerint súrolja a törvényesség határát, mivel a jogszabály szerint "az adományozásra szánt pénz nem jelenthet vagyoni előnyt az adományozónak".
Az alapítványok többségének működése az alapítást követő néhány évben könnyen leállhat, mivel általában több tucat szülő szerepel a névjegyzékben mint alapító, a jogszabály pedig előírja az összes alapító jelenlétét, ha valamit módosítani akarnak. Néhány év elteltével pedig sokan elköltöznek, vagy gyerekük már befejezi az iskolát, így szinte lehetetlen határozatképes ülést tartani. Ezért újabb alapítványt kell alapítani -- most már csak egy-két alapítóval --, de a törvény szerint három évet kell várni, míg jogosulttá válik az alapítvány az adózók 1 százalékos felajánlására.
Az önkormányzati iskolák vezetői részéről is érhetik aggályok az alapítványok tevékenységét, mivel az állam számára csökkenhet a normatíva emelésének fontossága, valamint tartanak attól, hogy átcsúszik a szülők kezébe az irányítás. Az alapítványt nem támogató szülők gyerekeire pedig nyomás nehezedhet.
A felsőoktatási intézmények nagy részében egyelőre elég átláthatatlan az adományszerzők tevékenysége, mivel sok helyen a különböző tanszékek hoznak létre alapítványokat az egyetem nevét felhasználva -- mondta Gerencsér Balázs, aki hozzátette: már törekednek arra, hogy létrejöjjön egy, az egész egyetemet megjelenítő nagy alapítvány.
Több intézmény be akarja vonni az adományozók körébe a végzett és sikeres diákjait, aminek az USA-ban nagy hagyományai vannak. Ez az egyetemek differenciálódását is okozhatja, mivel például a közgazdászok jóval több pénzt keresnek, mint a tanárok, így ha itthon is meghonosodik ez az amerikai szokás, akkor az előbbi egyetemnek jóval több bevétele fog származni ebből a forrásból.