Nem lazulnak a természetvédelmi előírások

A magyarországi természetvédelmi jogszabályok részletesebbek és átfogóbbak az uniós rendelkezéseknél, de a közösség lehetővé teszi, hogy a tagállamok szigorúbb szabályokat alkalmazzanak saját területükön, ezért nem fenyeget az a veszély, hogy a csatlakozás a hazai természetvédelmi előírások fellazulásával jár együtt -- mondta Demeter András, a Környezetvédelmi Minisztérium (KöM) Természetvédelmi Hivatalának főosztályvezetője.
Bár a tárgyalások még nem zárultak le, de valószínűnek tűnik, hogy a csatlakozással egy időben több tucat olyan veszélyeztetett magyarországi növény- és állatfaj kerülhet fel a közösségi jelentőségű fajok listájára, amelyek kizárólag a Kárpát-medencében fordulnak elő. Ez jelentős forrásokat nyithat meg a hazai természetvédelem számára, mert a listán szereplő fajok megóvásához az EU anyagilag is hozzájárul. A KöM főosztályvezetője elmondta, hogy a közösségben a területfejlesztési, a strukturális, valamint az agrár-környezetvédelmi alapból lehet természetvédelmi célokat finanszírozni, s a támogatásokat a csatlakozás után a 2004-ig kiépítendő Natura 2000 hálózathoz tartozó védett területek használhatják majd fel.
A támogatások bővülése ellenére a hazai természetvédelmi értékeket veszélyeztetheti, ha az uniós integráció s a közösségi agrárpolitika a mezőgazdasági termelés túlzott intenzifikálásával jár együtt -- mondta Márkus Ferenc, a WWF Magyarország természetvédelmi ügyekért felelős igazgatóhelyettese, aki szerint a csatlakozás után nagyarányú fejlesztések várhatók a magyarországi mezőgazdaságban. A természetes élőhelyek megőrzésében kulcsfontosságú extenzív gazdálkodást -- a WWF Magyarország igazgatóhelyettese szerint -- csak úgy lehet fenntartani, ha a mezőgazdaságba áramló pénznek legalább 15-20 százalékát agrár-környezetvédelmi célokra használnák fel, azonban jelenleg ennek csak töredékét lehet a természetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő mezőgazdasági programokra fordítani.