Mivel egyik tárcához sem tartoznak igazából az állatkertek -- hiszen egyszerre látnak el oktatási, kulturális és ismeretterjesztő feladatokat --, számos nehézség merül fel a támogatásuk körül. Ugyanakkor feladataik egy februári, az állatkertek működését szabályozó rendelet alapján -- amely egyebek közt tételesen felsorolja az állatfajok tartásának feltételeit -- bizonyos szempontból megnövekedtek.
A világ legszigorúbb állatkerti szabályozása lépett érvénybe, noha az EU soha nem kérte Magyarországot ilyen rigorózus előírások megalkotására -- állítja Persányi Miklós. A Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója szerint az érvénybe lépett rendelet alapján számos nyugat-európai létesítményt is bezárhatnának. A főigazgató egyebek közt azt is kifogásolja, hogy míg az állatkertek esetében szigorú feltételeket szab az állatok tartására vonatkozóan a rendelet, addig a cirkuszokban, állatkereskedésekben és magánszemélyeknél élő jószágokra nem vonatkozik. A főigazgató szakmai hibaként értékeli, hogy egy cirkusz tarthat egy négyzetméteren például párducot, de egy állatkert minimum 100 négyzetmétert kell biztosítson a ragadozónak. Mindemellett a rendelet minden követelményét be sem tudná betartani a fővárosi állatkert a műemléki környezet miatt -- érvel a főigazgató. A Fővárosi Állat- és Növénykert esetében Persányi a költségvonzatot több száz millió forintra teszi, országos viszonylatban pedig milliárdos nagyságrendűre.
A 42 hektáron elterülő Szegedi Vadasparknál tudnák tartani az előírt kétéves határidőt. A rendeletben foglaltak szerint náluk "mindössze" a háttértechnikai létesítményeket -- karantént, téli elhelyezést biztosító helyiségeket, élelem tárolására használt hűtőházakat -- kellene felújítani. A beruházásokat becslések szerint 100-150 millió forintból lehetne kihozni -- felelte lapunk kérdésére Gősi Gábor igazgató. A vadaspark egyébként évi 65 millió forintból gazdálkodik.
Egyelőre nem jött létre az a pénzalap, amely a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési, a Nemzeti Kulturális Örökség, Oktatási, a Belügy- és a Környezetvédelmi Minisztérium (KöM) közreműködésével támogatást nyújtana ahhoz, hogy a hazai állatkertek egyebek közt az uniós elvárásoknak, illetve a jogszabályban foglaltaknak megfelelően működjenek -- mondta Tardy János. A környezetvédelmi tárca természetvédelmi helyettes államtitkára kifejtette: a KöM nyitott arra, hogy közreműködjön a szakmailag kellően felkészült, kidolgozott koncepcióval rendelkező állatkertek támogatásában, azonban a minisztérium egymaga kevés ahhoz, hogy a súlyos költségvonzattal járó igényeknek eleget tegyen. A Magyarországon található 11 állatkertből 9-et önkormányzati támogatással működtetnek -- mondta Tardy János, aki hozzátette: míg az ideális állattartási feltételek kialakításához financiális háttér szükséges, addig az intézmények vezetőinek, személyzetének kellő szakmai felkészülése nem pénz függvénye.