Egy párt -- két elnök

Legalább egy kisgazda miniszter és számos frakciótag úgy kezdheti meg az első májusi parlamenti munkahetet, hogy Lányi Zsoltot tekinti a párt elnökének. Ez többek szerint a pártszakadást vetíti előre: noha abban a kisgazdafrakció döntő része már egyetért, hogy Torgyán Józseffel nem lehet "megvívni" a 2002-es választásokat, a reformerek által összehívott "rendezvényt" a többség jogilag nem tartja elfogadhatónak.
A reformerek szándéka szerint a május 5-i gyűlésen részt vevő mintegy 1500 kisgazda küldött és alapszervezeti elnök közfelkiáltással nagyválasztmányi üléssé alakíthatja át az összejövetelt, amely jogosult a pártalkotmányt módosítani és új elnököt választani. Ezen határozatokat aztán -- mondta el lapunknak Lányi Zsolt, a reformerek elnökjelöltje -- a résztvevők titulusának igazolásával együtt benyújtanák a Fővárosi Bíróságra, amely ha bejegyzi azokat, jogilag is szentesíti a változásokat.
Ezzel egyébiránt nyilvánvalóan a ma ingadozó, de Torgyán József menesztését szorgalmazó képviselőket is meggyőzik. A reformer-forgatókönyv szerint ha ez megtörténik, a pártszakadásról már nem lehet beszélni, hiszen Torgyán Józseffel -- aki esetleg perben támadhatja meg a döntést -- immáron a párt és a frakció minimális része szimpatizál csupán. Az elnökjelölt ugyanakkor elismerte: ha a bíróság nem találja legitimnek a tervezett döntéseket, a május 5-i gyűlés utólag csak erődemonstrációként lesz értékelhető.
A kisgazdareformerek ma Békéssámsonban hirdetik meg a párt megújulását célzó programjukat, amely többek között azt szorgalmazza, hogy minden megyében új, demokratikusan megválasztott vezetés álljon a pártszervezetek élén. A gyűlésre eredetileg több kisgazda minisztert is vártak, de csak a PHARE-tárcát irányító Boros Imre lesz jelen, s távol marad a parlamenti frakció döntő része is. Ez azt jelzi: a párt arcaként feltűnő, az egyes megyékben jelentős befolyással bíró képviselőkből álló frakció támogatását a reformereknek nem sikerült megnyerniük. Annak ellenére igaz ez, hogy a 42 fősre apadt képviselőcsoportban Torgyán József kevesebb mint tíz politikusra számíthat biztosan, a többség egyértelműen szükségesnek tartja a vezetőváltást és a párt megújulását. A középen levő képviselők azonban illegitimnek tartják a május 5-i nagygyűlést, bár azt többen elismerték: a szeptember 29-ére Torgyán József által összehívott nagygyűlés a választásokra való felkészülés, a megújulás szempontjából "olyan későn van, hogy az mit sem ér". A pártelnök azon bejelentését, miszerint hajlandó lenne megméretni magát a vezetői posztért, többen úgy látják: Torgyán József régi taktikájához nyúlva az elnökségből kényszerít majd ki olyan határozatot, amely szerint e testület -- úgymond "a pártelnök szándéka ellenére" -- nem engedi, hogy ringbe szálljon, hiszen a választások előtt erős vezetőre van szükség. Az, hogy a középső csoportosulás tagjai mégsem állnak egyértelműen a reformerek mellé, részint évekre visszanyúló személyes ellentéteknek köszönhető.
Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter szerint a parlamenti képviselőkből, a megyei elnökökből és az országos elnökségből álló országos vezetőség (ov) összehívása lehet az egyetlen járható út. Mint mondta, minden megújulás csak akkor lehetséges, ha a párton belülről kezdődik. Az ov jogosult az elnökség tagjait megválasztani, így a jelenleg a miniszter szerint is több, legitimitással nem rendelkező taggal bíró testület akár egészében kicserélhető. A politikus úgy fogalmazott: minden hét késedelem már a párt parlamentbe jutását veszélyezteti.
A frakció korábban írásban kérte az elnökségtől az ov összehívását, erre azonban Torgyán József mindeddig nem volt és valószínűsíthetőleg nem is lesz hajlandó. Ennek kikényszerítésére pedig egyelőre nem létezik forgatókönyv a pártban.