Milliárdos katasztrófavédelem

Valószínűleg ez év második felében kerül a kormány elé a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága (OKF) által kidolgozott, 5-8 éves időszakot átfogó nemzeti katasztrófavédelmi stratégia. A tanulmányban egyebek közt ez áll: a nagyberuházások megrendelőit érdekeltté kell tenni abban, hogy kettős rendeltetésű -- adott esetben óvóhelyként is funkcionáló -- építményeket hozzanak létre. A kiemelt közhasznú beruházások után jelenleg is 50 százalékos adókedvezményt lehet igénybe venni. Ezt szeretnénk kiterjeszteni nemcsak az óvóhelyek, hanem a gátrendszerek, vízelvezető árkok beruházóira is -- felelte a Világgazdaság kérdésére Tatár Attila, az OKF megelőzési-hatósági főigazgató-helyettese. Jelenleg igen kevés életvédelmi létesítmény van ugyanis -- a veszélyeztetett lakosság alig 9 százalékának az elhelyezése biztosított mindössze.
A bevezetés első évében tízmilliárd, azt követően évi ötmilliárd forint költségvonzattal járna mai áron számolva a stratégia gyakorlati megvalósítása -- tájékoztatta lapunkat Endrődi István, az OKF gazdasági főigazgató-helyettese.
Közel 1300, ár- és belvíz miatt, illetve közlekedési, nukleáris szempontból veszélyeztetett településen találja szükségesnek a tanulmány a polgármesterek, jegyzők katasztrófavédelmi felkészítését. Erre azért van szükség, mert vészhelyzet esetén a helyi polgármester a védelmi bizottság elnökeként döntéseket hoz -- magyarázta Tatár Attila. Paks, Szolnok, Budapest mellett a Veszprém megyei települések is érintettek, utóbbiak azért, mert a térségben viszonylag nagy számú, veszélyes anyaggal foglalkozó vállalat működik.
Kockázatot jelentenek a veszélyes hulladékok is, Magyarországon évente 4,2 millió tonna keletkezik belőlük -- olvasható az elemzésben. Ezek kezelése, feldolgozása sok esetben nincs megoldva, jelenleg ugyanis üzemi depóniákban tárolják őket. Indokolt lenne az is, hogy a kórházakban, egészségügyi intézményekben évente keletkező 12-14 ezer tonna veszélyes hulladékot a településitől elkülönítetten kezeljék.
Elavultak a riasztásra, tájékoztatásra rendszeresített berendezések; a megelőzéshez szükséges informatikai és kommunikációs háttér fejlesztése elmarad a nemzetközi követelményektől. A riasztóberendezések (motorszirénák) nagy többségét például az 1930-as és az 1960-as években telepítették.
A veszélyes anyagok szállítása -- a veszélyforrás mobilitása miatt -- a fuvarozókat, a hatóságokat és a mentőerőket is nehéz feladat elé állítja. Az ilyen jellegű balesetek közel 80 százaléka közúton következett be 1991 és 2000 között (VG, 2001. ápr. 19.).
Prioritásként kell kezelni a veszélyes üzemek számának gyors emelkedését -- ez ugyanis a kockázatok növekedését vonja maga után. Nagy figyelmet kell fordítani még a természeti katasztrófák, azon belül a vízkárok kezelésére is.
Kárt okozó földrengésre Magyarországon 15-20 évente lehet számítani, azonban ma még a földrengéseket nem lehet pontosan előre jelezni.
Katasztrofális méretű migrációval sem kell számolni, ám fel kell készülni arra, hogy a társadalom perifériájára szorulók, a hajléktalanok a nagyvárosokba áramlanak -- olvasható a tanulmányban.
Nem zárható ki a terrorcselekmények növekedése sem. Fokozottan veszélyeztetettek lehetnek ebből a szempontból a fontos tömegközlekedést, teherforgalmat lebonyolító közutak, vasutak, veszélyes vegyi anyagot tároló és gyártó objektumok. A terroristák célpontjai lehetnek ezenkívül informatikai rendszerek, az ivóvízhálózat, alapvető lakossági élelmiszert gyártó és tároló raktárak is.