A hadkötelezettség általában nem népszerű a romák körében, de mivel tényleges munkalehetőséget teremt a szerződéses állományba vétel, nagy lehet rá a fogadókészség -- nyilatkozta lapunknak Osztojkán Béla. A Phralipe Független Cigány Szervezet elnöke úgy látja: tekintélyt adhat a roma népességnek az, ha egy része a hadsereg kötelékébe tartozik. Ez ugyanis azt jelenti, számít rájuk, megbecsüli őket a többségi társadalom. A roma középosztály kialakulásához jelentős segítség lehet a hadseregben történő foglalkoztatás -- mondta Osztojkán Béla.
Azt a felvetést ugyanakkor, hogy a romák általában nehezebben tűrik a szigorú kötöttséget, Osztojkán Béla fikciónak minősítette. Hasonlóan nyilatkozott Horváth Aladár is. A Roma Polgárjogi Alapítvány (RPA) elnöke úgy látja: romanticizált romakép él az emberekben, amikor azt állítják, hogy a szabadságvágyuk tetteik fő mozgatórugója. Sem Horváth Aladár, sem Osztojkán Béla nem ért azonban egyet Szabó János professzornak, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem oktatójának azzal az állításával, hogy a honvédség a társadalmi átlagnál sokkal toleránsabb a romákkal szemben. Sok olyan esetről van ugyanis tudomásuk, amikor a sorköteles romákkal embertelenül bántak a kiképzőtisztek.
A rendkívül fiatal cigány társadalomból -- a roma népesség több mint fele 18 éven aluli -- vélhetően sokan nagyobb nehézségek nélkül alkalmazkodnának a hadsereg által megkövetelt kötöttségekhez. A HM számára készült közvélemény-kutatás szerint a fiatal roma munkanélküliek 55 százaléka elviekben vállalná, hogy szerződéses állományba vonul. Ugyanakkor Orsós Éva romaszakértő arra mutatott rá, hogy a miután a megkérdezetteknek nem nyílt alkalmuk a válaszadáskor más ajánlatokat is figyelembe venni, csak a honvédségét, valószínűleg más eredmények jöttek volna ki, ha egyidejűleg több lehetőséget is mérlegelhettek volna a válaszadók. Orsós Éva ugyanakkor azt szorgalmazza: ne csak a honvédségtől, "más potenciális munkaadóktól is érkezzenek hasonló ajánlatok". Horváth Aladár emlékeztetett arra: az ötvenes-hatvanas években a romák számára a társadalmi mobilitás útját jelentette a hadsereg. Ezzel szemben a nyolcvanas években, az erős faji szelekció következtében roma munkásszázadokat alakítottak ki a honvédség kötelékein belül -- mondta az RPA elnöke, aki egyetért azzal, hogy a seregben a társadalmi átlagnál kedvezőbb lehetőségeket találhatnak a romák.