Magyar reklámok, feliratok

Az idegen szavak beáramlása természetes folyamat, amelyet nem lehet korlátozni, de segíteni kell, hogy a nyelv képes legyen alkalmazkodni és sikeresen asszimilálni a frissen átvett kifejezéseket -- indokolta az Igazságügyi Minisztériumban (IM) a magyar nyelv védelmére készülő törvénytervezet kidolgozását Hende Csaba. A politikai államtitkártól a Világgazdaság megtudta: a tervezetről mai ülésén tárgyal a kormány. Hende Csaba lapunk kérdésére elmondta: a kabinet őszi jogalkotási programjában szereplő tervezet esetében a látszatát is szeretnék elkerülni annak, hogy bárki egy általános nyelvtörvény koncepciójának kidolgozását feltételezze, sőt: ilyen jogszabály előkészítése a későbbi tervek között sem szerepel. A környező országok egy része megalkotta ugyan a maga saját, általános nyelvtörvényét, ám ezek általában rendkívül rossz visszhangot váltottak ki a kisebbségi nyelvhasználat korlátozásával.
Az általános nyelvtörvény elfogadását egyébként a lapunk által megkérdezett nyelvészek többsége is elutasítja. Ezzel szemben egyes részterületeken, elsősorban a kereskedelemben és a gazdasági életben szükség van a törvényi szabályozásra, mert itt olyan tömegben zúdulnak be az idegen kifejezések, hogy ezeket a nyelv önmagában nem képes asszimilálni -- közölte Hende Csaba. A Magyar nyelvnek a reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények közzététele során való használatáról címet viselő tervezet értelmében a magyar nyelven kiadott sajtótermékekben, valamint a magyarországi műsorszolgáltatásokban közzétett reklámok szövegét, továbbá a közterületeken, üzletekben elhelyezett feliratokat magyar nyelven kell megjelentetni. Az előírásoknak úgy is eleget lehet majd tenni, hogy az idegen kifejezés mellett ugyanazon a helyen legalább akkora méretben a magyar nyelvű megfelelőjét is közlik.
A törvény végrehajtásának ellenőrzése a fogyasztóvédelmi és a közigazgatási hivatalokhoz tartozna, de előfordulhatnak jogértelmezési viták a tekintetben, melyik szó számít idegennek, s melyik tekinthető a magyar nyelvben már meghonosodott, idegen eredetű kifejezésnek. Az IM politikai államtitkára szerint ilyen esetekben az MTA Nyelvtudományi Intézetéhez lehet majd fordulni szakvéleményért, ami egyúttal kellő rugalmasságot is biztosíthat a jogszabály alkalmazásának.