A finishez közelednek a Gripen-tárgyalások

A több hónapos, fordulatokban bővelkedő egyeztetéseket követően döntő szakaszába érkezett a Gripen vadászgépek bérleti szerződésének módosítását célzó tárgyalássorozat. A végső döntés a korrekcióról még nem született meg, de sikeres megállapodás esetén a magyar légierő olyan, pluszképességekkel felszerelt vadászgépekhez juthat, amelyek a magyar légtér védelme mellett a NATO tagországaival folytatott katonai együttműködésre is minden szempontból alkalmasak. Az eddig napvilágot látott információk szerint a magyar fél a tavaly aláírt bérleti szerződésben meghatározott 108 milliárd forintos díjnál 15,2 százalékkal magasabb áron jutna a korszerűbb vadászgépekhez, a törlesztés ütemezésének átalakítása, de a részletek értékének változatlanul hagyása mellett.

A Gripenek mellett még az előző kabinet tette le a voksát 2001 szeptemberében, a döntést követően, napra pontosan egy évvel ezelőtt kötött szerződést 14 svéd harci repülőgép tíz évre történő bérbevételéről. Az idei kormányváltást követően a Honvédelmi Minisztérium (HM) új vezetése némi hezitálást követően megerősítette: a már megkötött szerződést nem kívánja felmondani. Egyúttal azonban bizonyos pontok kapcsán a megállapodás módosítását kezdeményezte annak érdekében, hogy az eredeti szerződésben szereplő vadászgépeknél korszerűbb, pluszképességekkel felszerelt Gripenek érkezhessenek Magyarországra.

A honvédelmi tárca két kérdéskörben állt elő új igényekkel. Egyrészt olyan vadászgépeket kért a svéd féltől, amelyek éjszaka is bevethető, lézerirányítású levegő-föld fegyverekkel is fel vannak szerelve, s egyúttal légi utántöltésük is megoldható. A tárca szakértői kedvezőtlennek értékelték, hogy harci alkalmazásnál a légi utántölthetőség hiányában a rakéták és más fegyverek egy részét a földön hagyva, azok helyére nagyméretű, a repülési feladat közben ledobandó póttartályokat kell függeszteni. Ezzel a megoldással ugyanis jelentősen csökken a repülőgépek harci képessége a bevetések során. A HM szakértői szerint a légi utántöltést a gyakorlatban a NATO-ban lévő közös légitankerflotta igénybevételével lehet majd megoldani, s az sem jelent technikai akadályt, hogy várhatóan a Magyarország által bérbe vett gépek lesznek az első Gripenek, amelyek a katonai szövetség légiflottájában szolgálnak. Ugyanakkor Juhász Ferenc honvédelmi miniszter azt is többször kifejtette: az eredetinél legfeljebb 10-15 százalékkal magasabb árat tart elfogadhatónak.

A tárca szakértői informálisan szeptember elején vetették fel a HM elképzeléseit a svéd félnek, majd október elején a hivatalos tárgyalások is megkezdődtek a svéd és a magyar védelmi tárca képviselői között. A folyamatos egyeztetéseket követően a svéd fél november végén juttatta el ajánlatát Budapestre. Ebben a gyártók vállalták: az eredeti bérleti díjnál 15,2 százalékkal magasabb áron a Gripeneket felszerelik a honvédelmi tárca által igényelt pluszképességekkel, s nem változtatják meg az alkatrész-utánpótlásra vonatkozó pénzügyi kondíciókat sem. Az eredeti szerződéshez képest az jelent változtatást, hogy a vadászgépek 140 helyett csak évi 120 órát repülhetnének.

A tárgyalások még a műszaki paraméterek kapcsán sem zárultak le, de a HM szakértői számára az okozta a legnagyobb fejtörést, hogy a svéd fél csak egy speciális pénzügyi konstrukció mellett teljesítené azt a kérést, amelyben a tárca a bérleti díj törlesztésének átütemezését kezdeményezte. A 2001 decemberében aláírt szerződés értelmében a magyar félnek 2003-ban és 2004-ben - áfával együtt - 35-35 milliárd forintot kellene törleszteni a Gripenek bérlete ellenében. Ezzel kapcsolatban a HM azt kérte, hogy az elkövetkező két évben csak 12-12 milliárdot kelljen kifizetni erre a célra. Látszólag szűkítette a tárgyalók mozgásterét, hogy a 2003. évi központi költségvetés tervezetében a tárca kérésének megfelelően csak 11,8 milliárd forintot különítettek el a törlesztés céljára.

A HM szakértői szerint a tavaly aláírt szerződés lehetőséget biztosít az átütemezésre, ám ajánlatában a svéd fél nem volt hajlandó ennek feltétel nélküli elfogadására. Még a múlt héten napvilágot látott az az elképzelés, hogy a két összeg közötti különbözetet hitelből finanszírozzák, amelyet a svéd kormány venne fel, míg visszafizetését a magyar fél vállalná. Az erről szóló egyeztetésekre jó alkalomnak kínálkozott Medgyessy Péter miniszterelnök december eleji stockholmi látogatása, de a hivatalos tájékoztatás szerint a svéd és a magyar kormányfő megbeszélésén nem került szóba a vadászgépek ügye. Ennek ellenére a szakértői egyeztetések nem szüneteltek, s lapunk úgy tudja: e hét elejére a feleknek lényegében sikerült megállapodni a jövő évi törlesztésről, amelynek értelmében a 2003-as részletet a magyar fél kétharmadrészt gyakorlatilag hitelből finanszírozná. Ugyanakkor információink szerint tovább folyik az egyeztetés arról, hogy a 2004. évi törlesztés kapcsán is ezt a konstrukciót alkalmazzák-e, vagy más megoldást keressenek. Az általunk megkérdezett szakértők bizakodók, de a törlesztéssel, illetve az egyes műszaki paraméterekkel kapcsolatos tárgyalások lezáratlansága miatt a bérleti szerződés módosítására várhatóan - sikeres megállapodás esetén is - csak a jövő év elején kerülhet sor.

A tervezett korrekció értelmében egyébként a vadászgépek az eredeti szerződésben szereplő 2004 vége, 2005 első fele helyett valamivel később, 2005 végén vagy 2006-ban érkeznének meg Magyarországra. A vadászgépek fegyverzetét várhatóan ezt követően, több részletben szereznék be az Egyesült Államoktól, az ezt célzó tárgyalások jövő év tavaszán kezdődhetnének meg.

Nem telt eseménytelenül az idei év vége a Gripen vadászgépek bérletével kapcsolatos ellentételezési megállapodás végrehajtói számára sem. Az offset program fokozatos végrehajtásával párhuzamosan ugyanis az elmúlt hetekben két lényeges változtatásról is megállapodás született, amelyet a felek a bérleti szerződés módosításával egy időben foglalnának szerződésbe.

A Gripenek bérleti szerződésével együtt aláírt offset megállapodás értelmében a svéd fél tavaly a bérleti díj értékének 110 százalékát elérő ellentételezést vállalt. Ennek 32 százaléka Magyarországon végrehajtandó beruházás formájában valósulhat meg, míg a fennmaradó hányadot a Svédországba irányuló magyar export növekményeként vagy közvetlen beszállítással lehet teljesíteni. Az egyezség szerint az ellentételezést 9 év alatt hajtják végre, míg a kötelezettségek 50 százalékát 5,5 éven belül kell teljesíteni. A felek várhatóan évente két alkalommal tekintik át, hogy az aktuális időszakban milyen ügyletek történtek, s ezek közül melyek sorolhatók az offset keretébe.

A közeljövőben szerződésben rögzítendő változtatások egyik része közvetlenül a vadászgépek lízingszerződésének módosításával van összefüggésben, ugyanis a felek úgy állapodtak meg, hogy a bérleti szerződés módosítása esetén, annak értékével párhuzamosan, az offset értéke is növekedne. Ennek értelmében az ellentételezés értéke 119 milliárd forintról 136 milliárdra emelkedne, ami a módosított bérleti szerződés 110 százalékának felelne meg.

Ezzel párhuzamosan, de ettől függetlenül a magyar fél szeptember végén az ellentételezési szerződés tartalmával kacsolatban is módosítást kezdeményezett. Az offset megállapodásban részletesen meghatározták, hogy az ellentételezés keretében pontosan mely gazdasági ágazatokban végrehajtott beruházások, illetve exporttöbblet vagy beszállítás könyvelhető el, amelynek menetét egy a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban (GKM) erre a célra felállított titkárság felügyeli. Ezzel összefüggésben a magyar tárgyalók azt kezdeményezték, hogy egyes, nagy hozzáadott tudást igénylő ipari termékek, illetve a számítógépes szoftverek exportja, valamint - a gyógyturizmussal összefüggésben - a magyarországi szállodák építése is kerüljön fel azon termékek, illetve beruházások listájára, amelyek elszámolhatók ellentételezésként. Az elképzelést a vadászgépek gyártóit képviselő Gripen International (GI) is támogatja, így a felek az elmúlt hetekben minden lényegesebb pontban megegyeztek, s az erre vonatkozó szerződés aláírásával tulajdonképpen csak gyakorlati megfontolásokból várnák meg a bérleti megállapodás módosítását.

A GI képviselői néhány héttel ezelőtt nyújtották be a GKM ellentételezési titkárságára az arról szóló teljesítési listát is, hogy tavaly december óta milyen előrelépés is történt az offset gyakorlati megvalósítása kapcsán. A svéd cég december elejére öszszesen 39 milliárd forint értékű teljesítésről szóló listát állított ki a gazdasági tárca részére. Ezen belül a befektetések 27 milliárdot tesznek ki, míg a fennmaradó 12 milliárd forint magyar exporttöbbletként realizálódott. Ez azt jelenti, hogy a beruházások terén a svéd fél - az eredeti megállapodást figyelembe véve - összes ellentételezési kötelezettségének mintegy 70 százalékát teljesítette egy éven belül. Az összeg még nem végleges, mivel ezt a GKM illetékeseinek is jóvá kell hagyniuk, másrészt nem az egész évre vonatkozik. Lapunk úgy tudja: a befektetések legnagyobb hányada az Electroluxhoz fűződik, amely az idei évben újabb fejlesztéseket eszközölt Jászberényben. Emellett szintén az offset keretében hajtott végre további beruházásokat az Ericsson, valamint az Electrolux beszállítójaként ismert Nolato. A kiviteli többlet nagy része gépipari termékek exportjaként realizálódott.

A GKM ellentételezési irodája december elején fogadta el a GI által az elmúlt években lefolytatott elő-ellentételezési programról készített teljesítési listát. E szerint a projekt keretében 1995 óta összességében 876 millió euró értékű elő-ellentételezést hajtottak végre Magyarországon, részben befektetések, részben exporttöbblet formájában. A Gripeneket gyártó Saab ugyanis 1995-ben már kötött egy együttműködési megállapodást a magyar kormánnyal, amelyben vállalta, hogy önmaga kockázatára elindít egy úgynevezett elő-ellentételezési programot a megrendelés elnyerése reményében. A most összegzett és elfogadott elő-ellentételezési teljesítés a 2001 decemberében létrejött megállapodásban nem írták jóvá.

Ehelyett a felek abban állapodtak meg, hogy a gyártó Saab és a BAe Systems által megalakított Gripen International értékesítheti az elő-ellentételezési kvótát más, egyéb hadi beszerzéseket célzó tendereken induló vállalatoknak. Erre lehetőséget jelenthet például az októberben újraindított gépjárműtender, amely valószínűleg - legalább részben - újabb offset megállapodást fog eredményezni. A kvóta értékesítéséből befolyó összeget a GI egy kockázati tőkealapba fekteti, amelyből hazai vállalkozások igényelhetnek pénzügyi segítséget. A tőkealapot az idén júliusban 2 millió dollár induló összeggel hozták létre, míg végleges nagysága az előzetes számítások szerint - az elő-ellentételezési kvóta értékesítésétől függően - 8 millió dollár körül lehet.

A GI tájékoztatása szerint a kockázati tőkealap részéről az őszi hónapokban négy céggel kezdődtek tárgyalások annak kapcsán, hogy több svéd autóipari beszállító vállalat Magyarországon keres alvállalkozókat, s ezzel összefüggésben több tucat magyar céget kezdtek el vizsgálni mint potenciális partnert.