Életbe lépett a mozgóképtörvény

Jól mutatja a törvény átfogó jellegét az elnevezés is, az, hogy nem film-, hanem mozgóképtörvényről van szó. Ennek szükségességét hangsúlyozta mindig a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) elnöke, a rendező-operatőr Grunwalsky Ferenc is, aki szüntelenül kiemelte: hiába ad az állam több pénzt filmek készítésére, ha nem teremti meg a forgalmazási hátteret, továbbá azt a lehetőséget, hogy mozifilmek mellett készüljenek tévéjátékok, tévéfilmek is. A korszerű, országos mozihálózat kialakítására a kulturális szaktárca már tavaly hároméves programot indított el, amelyre az idén is 500 millió forintot fordít (VG, 2004. febr. 27.). Grunwalsky Ferenc szerint mindennek köszönhetően a törvénnyel - a szakma mellett - leginkább a közönség nyerhet.

A 2004. évi II. törvény a mozgóképről tárgyalja a támogatási rendszer alapelveit, az elosztás szabályait, a szelektív, normatív és strukturális támogatás feltételeit, meghatározza, hogy a Magyar Mozgókép Közalapítvány mely alapelvek szerint végzi az állami költségvetésben meghatározott forrás elosztását. Az állami támogatást kormányhatározat biztosítja, az idén 6,5 milliárd, jövőre 8, 2006-ban 10 milliárd forintot adnak erre a célra.

Létrejön a Mozgókép Koordinációs Tanács. Eddig komoly gondot jelentett, hogy a különféle helyekre pályázók nem tudhatták, végül honnan, mekkora összeget kapnak, ha kapnak. A pályázatok összehangolását végző tanácsba több minisztérium, filmes közalapítvány, az ORTT, a közszolgálati televíziós, valamint az országos, földi sugárzású kereskedelmi televíziós műsorszolgáltatók, továbbá a mozgóképszakma szervezetei jogosultak egy-egy képviselőt delegálni.

További újdonság, hogy a törvény előírása szerint létrejön a Nemzeti Filmiroda, amely például besorolja a filmalkotásokat a kiskorúak védelme érdekében, továbbá a művészi értékű filmeket és az ilyen műveket vetítő mozikat. Ez utóbbi azért is fontos, mert ezen besorolás szerint illeti meg például normatív támogatás a filmterjesztőket a magyar és magyar részvételű koprodukciós filmalkotások vetítése, valamint az art mozik üzemeltetése után. Az adókedvezmények igénybevételére jogosító támogatási és befektetési igazolásokat is a Nemzeti Filmiroda adja ki. Az iroda igazgatói posztjára kiírt pályázat még nem zárult le, a Mozgókép Koordinációs Tanácsot már a Nemzeti Filmiroda állítja fel. A törvény rendelkezése szerint a nemzeti filmvagyon vagyonkezelői joga mostantól a Magyar Nemzeti Filmarchívum feladata. Tetemes értékről van szó, hiszen az 1987 előtt készült filmállomány 730 alkotásból áll.