A Fidesz szerint megdöbbentő és elfogadhatatlan a tandíj
A Fidesz szerint megdöbbentő és felháborító, hogy alig néhány héttel a választások után a tandíjfizetés formájáról, nagyságáról nyilatkoznak az Oktatási Minisztérium (OM) egyes vezetői, miközben a voksolást megelőzően az MSZP és az SZDSZ politikusai több alkalommal is tagadták, hogy a tandíj bevezetésére készülnének - közölte Sió László, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője. Az OM gazdasági helyettes államtitkára csütörtökön azt mondta: a tárca nem tervezi a tandíj bevezetését, megfontolandónak tartja viszont az úgynevezett utólagos képzési hozzájárulás bevezetését.
A Fidesz álláspontja szerint elfogadhatatlan és tisztességtelen, hogy miközben a felsőoktatásba készülő fiatalok érettségiznek, felvételiznek, Gyurcsány Ferenc kormánya a hátuk mögött, megkérdezésük nélkül a tandíj valamilyen formájának bevezetésére készül - írta állásfoglalásában a Fidesz oktatási műhelyének vezetője. Sió László felidézte, hogy a polgári kormány 1998-ban eltörölte az általános tandíj-kötelezettséget, s kormányzásának időszakában, 1998-2002 között jelentősen emelte az államilag finanszírozott képzésben résztvevő fiatalok számát.
"Álláspontunk változatlan: indokolatlannak és elfogadhatatlannak tartjuk a tandíj, illetve az utólagos képzési hozzájárulás bevezetését" - szögezte le a szakpolitikus. A politikus hozzátette: az elmúlt három évben a kormány folyamatosan csökkentette a teljes értékű, egyetemi, főiskolai diplomával záruló ingyenes képzések keretszámát. Három év alatt 15 ezer fiatalt kényszerítettek arra, hogy költségtérítést fizessenek, amennyiben tanulni szeretnének. Többek között ennek következménye, hogy az elmúlt két év során drámai mértékben, összességében több mint 20 százalékkal csökkent a felsőoktatási intézményekbe jelentkező diákok száma - írta.
Az OM gazdasági helyettes államtitkára hangsúlyozta: ez úgy működne, hogy amikor a volt hallgatóknak egy bizonyos szintet elér a jövedelme, akkor a képzési költségeiket elkezdenék visszatéríteni. Stark Antal hozzátette: ennek mértékére elképzelhetőnek tartanak "egy olyan megoldást, hogy a hallgató, amikor végez, akkor megkapja, mennyi volt az ő képzési költsége, utána amikor eléri a fizetésének egy olyan szintjét - például a minimálbér negyvenszeresét vagy hatvanszorosát egy évben -, akkor kezdené törleszteni ezt az összeget, a jövedelmének a négy, illetve a hat százaléka mértékéig".
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke csütörtökön az MTI-nek nyilatkozva felháborítónak és a hallgatók szempontjából elfogadhatatlannak nevezte, hogy a tárca hivatalos úton nem kereste meg őket. Mint mondta, csak informális csatornákon kaptak olyan információkat, amelyek ismeretében ennek az "elgondolásnak" a híre nem érte teljesen váratlanul a szervezetet.
A kérdésben a HÖOK közgyűlése hivatott dönteni, ugyanakkor azt már előre jelezték, hogy nem támogatnak semmiféle olyan törekvést, amely a jövő hallgatói számára a felsőoktatáshoz jutás esélyét csökkentené, vagy őket utólag, a felsőoktatásban eltöltött évekért büntetné.
A hallgatói érdekvédő egyben felszólította az oktatási tárcát, hogy hivatalos formában keressék meg elképzeléseikkel a HÖOK-ot, mert nem szeretnék, ha az 1995-ös eseményekhez hasonlóak következnének be - utalt a Bokros-csomag bejelentését követő diáktiltakozásokra.
A Felsőoktatási Gazdasági Szakemberek Egyesületének elnöke pedig azt közölte: utólagos képzési hozzájárulás bevezetése nem célszerű. (MTI)
