Gyurcsány kiáll a kisiskolák mellett - a felsőtagozatok sorsa kérdéses

Gyurcsány Ferenc kormányfő mai blogbejegyzésében a Sulinova által készített tanulmányra hivatkozva a falusi kisiskolák megtartása mellett érvel, ezzel megerősíti a választások előtti álláspontját, amely ellentmond a Magyar Bálint vezette oktatási tárca szándékainak.
A miniszterelnök a tanulmány alapján előbb meghatározza mi is tekinthető kisiskolának, majd adatokat sorol: "Az összesen majdnem 4000 általános iskolába nagyjából 740 ezer gyermek jár. A mintegy 1000 kisiskolába valamivel több mint 100 ezer tanuló jár, az átlagos tanulólétszám ezek szerint mintegy száz iskolánként, mely létszám nagyjából egynegyede egy városi iskolába átlagosan járóknak. A kisiskolát fenntartó települések átlagos lakosságszáma 1000 körül alakul. A kisiskolát fenntartó falvakból a tehetősebbek közül sokan elviszik gyermekeiket városi iskolákba. 100 gyerekből 23 ennek következtében nem szülőhelyén tanul. A nehezebb helyzetben élők, közöttük a romák nem vállalkoznak, nem vállalkozhatnak a költséges napi utazásra.
Az alsó tagozatban a gyerekek közel negyede összevont osztályban tanul.
Ezekben az iskolákban rendkívül magas a 35 év alatti pedagógusok aránya. És bár igaz, hogy valamivel alacsonyabb a pedagógusok képzési szintje, de tegyük hozzá, hogy a továbbképzésben résztvevők aránya nem marad el az átlagtól. Ami viszont súlyos problémát jelent: a kisiskolák közel 2/3-ában nincsen nyelvszakos tanár, ugyanakkor egy gyerekre több számítógép jut, mint az országos átlag. Mindezzel együtt a továbbtanulási adatok alapján a kisiskolák eredményessége nem marad el a többi iskolától."
Ezután Gyurcsány a rendelkezésre álló teljesítmény-mérések alapján levonja a következtetést, hogy a kisiskolákban tanuló gyermekek nem az intézményben folyó oktatási munka minősége, hanem kedvezőtlenebb szociális hátterük miatt teljesítenek rosszabbul.
A kormányfő azt is megemlíti, hogy - bár az egy tanulóra eső kiadások 20-30százalékkal magasabbak lehetnek a kisiskolákban - az iskola-összevonások után várható megtakarítások meglehetősen csekélyek lennének.
Ha például az említett 100 fős átlaglétszámot megdupláznák a falusi kisiskolákban, az országosan csak 5 százalékos megtakarítással járna - írja Gyurcsány.
"Szóval a tanulmány adatai és érvelése ahhoz szolgáltat adalékot, hogy vigyázni és óvni kell a kisiskolákat. Nem változatlanul hagyni, mert nyilván van, amihez érdemes hozzányúlni, de semmi olyan kapaszkodót nem látok ebben a tanulmányban, ami arra ösztökélhetne bennünket, hogy ne védjük, ne óvjuk a kisiskolákat, hogy ne tegyünk meg sokat azért, hogy az első négy osztály mindenképpen megmaradhasson, és ne legyünk rugalmasak a felső négy osztállyal kapcsolatban" - zárja behjegyzését a kormányfő.
Ez utóbbi megjegyzés arra utalhat, hogy az alsó tagozatokat valószínűleg nem, de a felső tagozatokat - ahol költségtakarékosabb vagy hatékonyabb - megszüntetheti a kormány. (VGO)