Jogi tanács

A leggyakrabban a kisebb cégek esnek abba a hibába, hogy nem tájékoztatják a törvényi előírások szerint munkavállalóikat. Sokan nem is tudják, hogy néhány év óta a munka törvénykönyve kifejezetten rögzíti a tájékoztatási kötelezettséget. Mások számára ismert a követelmény, mégsem fordítanak rá kellő gondot, mondván, alig néhány dolgozót alkalmaznak, s ők már elég régen ott vannak ahhoz, hogy tájékoztatás nélkül is tisztában legyenek a munkaviszonyukkal összefüggő legfontosabb kérdésekkel. Pedig pórul járhat a cég, ha nem veszi komolyan törvényi kötelezettségét – figyelmeztetett Horváth Gyula ügyvéd, a Dr. Hidasi és Társa Ügyvédi Iroda munkatársa. A munkaügyi ellenőrzés során ugyanis rendszerint e követelmény teljesítését vizsgálják legelőször, és ennek érvényesülése vagy elmaradása állapítható meg a legegyszerűbben. A mulasztók pedig igen nagy öszszegű, harmincezertől tízmillió forintig terjedő bírsággal sújthatók. Igaz, az ellenőrök rendszerint nem milliós összegeket szabnak ki, de egy kis cég a néhány százezer forintos elmarasztalást is megérzi. Ha a jogsértés ismétlődik, a bírság többször is kiszabható, és természetesen óhatatlanul súlyosabb lesz a korábbinál. Ráadásul a szankció nem kizárólag anyagilag érintheti a vállalatot. Jelentősége lehet például akkor is, ha a társaság külföldi munkavállalót kíván alkalmazni. A külföldi foglalkoztatását engedélyeztetni kell, és ilyenkor bizony figyelembe veszik, kiszabtak-e már munkaügyi bírságot a céggel szemben, s ha igen, milyen okból, és kifizette-e azt. Mérlegelési szempont tehát, s így befolyásolhatja az engedélyezést.

A tapasztalatok szerint a munkaszerződés írásba foglalásával és kötelező tartalmi elemeinek – felek neve, személyi alapbér, munkakör, munkavégzés helye – feltüntetésével van a legkevesebb probléma. Annál gyakrabban felejtik el, hogy a munkaszerződés megkötésekor szóban, majd azt követően harminc napon belül írásban is tájékoztatni kell a dolgozót több fontos kérdésről. Így az irányadó munkarendről, a munkabér egyéb elemeiről, a munkába lépés napjáról csakúgy, mint a bérfizetési napról, a rendes szabadság mértékéről, számításának módjáról, kiadásáról, a munkavállalóra és a munkáltatóra irányadó felmondási szabályokról. Nagy cégnél még arról is, van-e kollektív szerződés, működik-e szakszervezet vagy üzemi tanács.

Sok vita keletkezhet amiatt, hogy nincs vagy nem kellően részletes a munkaköri feladatok leírása, amelyet ugyancsak a szerződés megkötését követő harminc napon belül kell átadni a munkavállalónak – mondta Horváth Gyula. A munkaadó és a munkavállaló számára egyaránt a legegyértelműbb megoldás, ha a munkaköri leírás minden feladatot felsorol. Amennyiben a dolgozónak a munkakörébe nem tartozó teendőt is el kell látnia, az átirányításnak minősül, ez a munkavállalóra nézve aránytalan sérelemmel nem járhat. Egyébként pedig az átirányítás várható időtartamáról ugyancsak tájékoztatni kell a dolgozót. Írásos tájékoztatást kell adni a fizetésemelésről, valamint írásba kell foglalni mindenféle munkáltatói utasítást, így a feladatok megváltozását, a munkarend vagy a munkaidőkeret módosulását és azt is, ha újfajta kedvezményt – például fitneszbérletet – kapnak a dolgozók. Az írásbeli tájékoztatás elfogadott módja ma már az e-mail.

Munkarend

Munkakör

Munkabér elemei

Rendes szabadság

Felmondás

Átirányítás

Munkáltatói utasítás

Kedvezmények

Munkarend

Munkakör

Munkabér elemei

Rendes szabadság

Felmondás

Átirányítás

Munkáltatói utasítás

Kedvezmények-->