Egyéves a kormány - Érdeksérelmek a felszínre törtek

Az elkerülhetetlen kiigazító csomag mellett történelmi mulasztás pótlását vállalta fel a kormány a nagy ellátórendszerek reformjának megindításával - hangsúlyozták a kormány egyéves tevékenységét értékelve az MTI által megkérdezett gazdaságkutatók, akik szerint a kormány eltökéltsége üdvözlendő, de a rendszerszemléletet helyettesítő rögtönzés ártalmas. 

Növekedést visszafogó költségvetési kényszerintézkedéseket vezetett be egy éve a kormány, és gazdaságpolitikai vargabetűt ír le - jellemezte a folyamatot Palócz Éva. A Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója szerint a kiigazító csomag jól működik, a növekvő bevételek mellett az államháztartás hiánya csökken. De ennek nagy az ára, hiszen a gazdasági növekedés optimális esetben is csak három százalék lesz az idén, és az eredetileg tervezett 6,2 százalékos éves infláció 7,2 százalékra szökik fel - tette hozzá.

Közgazdászok ismételten felteszik a kérdést, hogy a kiigazító csomag keretében miért nem vállalt fel nagyobb kiadáscsökkentési programot a kormány, miért nem nyúlt hozzá a szociális rendszerhez, például a 13. havi nyugdíjhoz, és miért a jövedelemadót és tb-t fizető munkavállalókra rakott újabb terheket - mondta Palócz Éva.

Hegedűs Miklós szerint a meghozott intézkedések egyensúlyjavító hatása már megmutatkozik és ezt külföldi szakemberek is elismerik. A GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója úgy véli, hogy a kiigazítás gyorsabban végbemehet, mint ahogy a kormány eredetileg tervezte. A kiigazítás és a reformok révén pedig a magyar gazdaság újra erőteljes növekedési pályára kerülhet - fűzte hozzá.

Pozitívumként értékelte Hegedűs Miklós az orosz kapcsolatok újraélesztését, ennek a piacnak az elhanyagolása szavai szerint politikai baklövés volt.

A kormány egy éves munkájának értékelésekor a szakember hangsúlyozta: a reformok megindítása politikai, társadalmi kihívás, amely természetes módon felszínre hozza az érdeksérelmeket. Az általa drámainak nevezett döntések egy része szinte mindenkit hátrányosan érintett, ami egyrészt elkerülhetetlen volt, másrészt a terhek sikeres szétterítéseként is értékelhető - mondta.

Hegedűs Miklós kritikaként a foglalkoztatottság alacsony mértékét említette. Bár az ország foglalkoztatottsági mutatói nagyon gyengék, a gazdaságpolitikában nem kap kellő hangsúlyt ez a terület - mutatott rá.

A gazdaságkutatók szerint egyelőre kérdéses, hogy mennyire lesz sikeres az egészségügy és az államigazgatás átalakítása, és bizonytalannak tartják a 2009 utáni időszakot.

"Sikeres, a teljes ágazatot átfogó egészségügyi reformot nem lehet folyamatos rögtönzésekkel végrehajtani, különösen akkor nem, ha az illetékes érdekképviseleteket és szakmai szervezeteket nem vonja be a kormány" - hangsúlyozta Palócz Éva. Véleménye szerint Magyarországon a szabad orvosválasztás vívmányát szinte lehetetlen visszavenni, abban orvos és beteg egyaránt érdekelt, eltörlésében pedig senki.