A romák közel kétharmada szegény

Még februárban fogadta el az Országgyűlés a 2007–2032 évekre vonatkozó „Legyen Jobb a Gyerekeknek” Nemzeti Stratégia kormány előterjesztést, amelynek célja a gyermekszegénység csökkentése és a gyermekek esélyeinek javítása. Magyarország ugyanis az UNICEF gyerekszegénységet vizsgáló felmérése alapján 26 ország közül a 9. helyen áll. A programnak több, egymásra épülő összetevője van: a hosszú távú program 25 évre szól, és a ma felnövő generációk életén javítana. A rövid távú program három évre szól, és az a feladata, hogy megoldja a legszorítóbb problémákat. A program prioritásai között szerepel a roma gyerekek esélyegyenlőségének a biztosítása. A stratégia szerint súlyos helyzetben vannak a roma családok gyermekei: eszerint a szegény gyermekek mintegy kétharmada, a legszegényebbek fele roma.

A roma gyermekek szegénysége és kirekesztettsége különösen mély lehet olyan okok miatt, mint a szülő régóta tartó munkanélkülisége, az erősödő intézményi, lakóhelyi, iskola szegregáció és az ezzel összefüggő etnikai megkülönböztetés. Felmérések szerint hazánkban 520-650 ezer közé tehető a roma lakosság aránya, jóllehet a 2001-es népszámlálás során csak 190 ezren vallották magukat cigánynak. – állapítja meg a Roma Integráció Évtizede Program (RIEP) Stratégiai Terve, amely tíz év alatt felgyorsítaná a romák gazdasági és társadalmi helyzetének javítását.

A terv egy 2003-as felmérésre hivatkozva megállapítja: a tizenöt és hetvennégy év közötti roma férfiak kevesebb, mint harmadának volt munkajövedelme, és a roma nők nagyjából hatodának volt rendszeres munkája. A romák jelentős része az ország gazdasági, infrastrukturális, foglalkoztatási hátrányokkal sújtott kistérségeiben él — olvasható a tervben, mely szerint az elmúlt évtizedben drámai mértékben nőtt a romák lakhatási szegregációja, és több tízezerre tehető azoknak a családok száma, akik telepszerű lakáskörnyezetben élnek. A TÁRKI adatai szerint 1991-ben a romák 31,9%-a volt szegény, 2001-ben már 61,5%-a.

A roma családok jövedelmi szerkezetéről nincsenek aktuális adatok. A tíz évvel ezelőtti átfogó felmérés azt állapította meg, hogy a roma háztartások bevételeinek 32%-a volt munkajövedelem és 63%-a volt nem munkajellegű jövedelem. Ez utóbbin belül kiemelkedően magas volt a családi pótlék aránya: az összes jövedelem 24%-a, és magas volt a segélyek aránya: 14%. A romák munkapiaci pozíciói, jövedelme és gyermekszáma alapján a munkanélküli ellátások és az anyasági illetve gyermektámogatási rendszerek a legfontosabbak számukra, márpedig az adatok szerint az elmúlt időszakban éppen ezek az ellátások szűkültek illetve vesztettek legtöbbet értékükből.

A jelenség háterréről bővebben