Világháború a vízért, a folyókért?

2025-ben már több mint 1,8 milliárd ember él olyan területeken, ahol igen nagy lesz a vízhiány – állítja az ENSZ negyedik környezetvédelmi jelentése. A dokumentumból kiderül az is, hogy a világon az ökoszisztéma hatvan százaléka szennyezett, illetve túlhasznált. A vízhiány háborúkat okozhat – katonai szakértők ezt az okot már ott látják a közel-keleti konfliktusban. A hőmérséklet két-három Celsius-fokos emelkedése következtében a földön a súlyos vízhiány mintegy 1,1–3,2 milliárd embert érint – figyelmeztetett az ENSZ kormányközi bizottsága, az IPCC. Az eddigi számításokhoz képest várhatóan további 200-600 millió ember számára nem lesz elegendő élelem hetven éven belül, míg a tengerek, óceánok vízszintjének emelkedése miatt bekövetkező áradások további hétmillió embert sújtanak majd. Egyes csendes-óceáni nemzetek az emelkedő tengerszint és a trópusi viharok miatt kerülnek veszélybe, Európában pedig az Alpok középső részéről teljesen eltűnnek a gleccserek. A világ legszárazabb földrészén, Ausztráliában súlyos aszály várható: így a Nagy-korallzátony, a térség egyik nevezetessége a korallok kifehéredése miatt funkcionálisan elpusztul. „A vízhiány durva valóság, amely a világ sok részén emberek milliárdjaira hat” – nyilatkozta a közelmúltban Lena Sommestad svéd környezetvédelmi miniszter. A svéd kormány kezdeményezésére ugyancsak készült egy jelentés, amely szerint olyan új élelmiszer-gyártási módszerekre van szükség, amelyek csökkentik a folyamatban elvesztett vízmennyiséget. Az új technológiákat világszerte elérhetővé kell tenni a termelőknek és a döntéshozóknak. Az egyik legfontosabb következtetés szerint nem a gyártók, hanem a fogyasztók működtetik a globális élelmiszergyártást, a fogyasztói igények kielégítése ösztönzi a termelőket az egyre több víz felhasználására. Jelenleg 646 liter vízre van szükség egy kiló kenyérhez való liszt gyártásához. Ez töredéke annak a 8400 liternek, amely tíz dekagramm marhahús előállításához kell. A Stockholmi Nemzetközi Vízügyi Intézet, a SIWI vezető szakértője, Malin Falkenmark úgy véli, a párolgás miatt hatalmas vízmennyiség vész el az agrártermelésben. Rossz hír az egészséges életmódot követőknek, hogy: „A jelenlegi gyakorlatban az egészséges étrend évente csaknem másfél millió liter vizet igényel, ez hetvenszerese annak a napi 60 literes fogyasztásnak, amennyire egy átlagos háztartásnak szüksége van” – mondta Falkenmark.

A jelentés szerint a föld valamennyi régiója ki lesz téve a megváltozott viszonyoknak. Ausztrálián kívül Kínában is drámaian csökken a csapadék. A világszervezet adatai alapján 1995–2000 között évente 3436 négyzetkilométer vált sivataggá. A jelenség legfőbb okai: az erdőirtás, a mocsarasodás, a vízkészletek túlzott felhasználása, valamint a robbanásszerű népességszaporulat. Ha a trend nem változik, 2025-re Afrika művelhető területének egyharmada eltűnik, s ez 135 millió embert tehet földönfutóvá. VG

Kína 1950 óta egy Portugália nagyságú termőterületet vesztett el.

Kína 1950 óta egy Portugália nagyságú termőterületet vesztett el. -->