Kirándulás az igazi semmibe
Genf közelében, a francia–svájci határ alatt található a csaknem 27 kilométeres alagút, ahol az elemi részecskéket a fényhez közeli sebességre gyorsítják fel, és ütköztetik egymással. Ezek során új részecskék jönnek létre, általában igen rövid időre, az anyag tulajdonságait és a világegyetem keletkezésének titkait kutatva ezeket tanulmányozzák, elemzik a fizikusok. A Large Hadron Collider (LHC), magyarul a nagy hadronütköztető gyűrű energiáját fokozatosan növelik, ez a gyorsító lesz a világon a leghosszabb és a legnagyobb energiájú.
Az LHC-projekt tizenhat éve rajtolt, létrehozásában a világ különböző részein működő 500 kutatóintézet tízezer tudósának munkája összpontosul. Az LHC másodpercenként 600 millió részecske-interakciót hozhat létre, de ezek közül kb. úgy egymilliárdra jut egy tudományos szempontból is említésre méltó „történés”. A nagy hadronütköztető által egy év alatt szolgáltatott információ tárolásához egy 20 kilométer magas CD-oszlopra lenne szükség. A CERN atomkutató központot 1954-ben hozták létre, ma húsz tagállama van, eredményeikre jellemző, hogy egyebek között ott találták fel a világhálót, az internetet.
A cikk teljes terjedelmében a holnapi Világgazdaságban lesz olvasható
