Mit vállaltak, mit csináltak? A koalíció háromnegyed éve
Leginkább talán még a növekedési csomag mondható sikeresnek, de még így is Európa leggyengébb eredményét sikerült elérni. Az új áfatörvény január elsején hatályba lépett, de január negyedikén kiderült, az ingatlanok áfájával és a fordított áfázással kapcsolatos szabályozást módosítani kell.
A tavaly júliusban megfogalmazott célok közül elmaradt a kisadók összevonása, és csak részben teljesültek az egyszerűsítésre, valamint személyi jövedelemadózás megváltoztatására irányuló vállalások. Érdemi változások nélkül lényegében csak az állami bevételek növelését jelentő, „az adóellenőrzés eszközrendszerének bővítése, hatékonyságának növelése, szervezeti intézkedések az adóelkerülések visszaszorítására” pontban megfogalmazott feladatokat teljesültek.
Hatalmas káosz volt ugyanakkor az értékalapú ingatlanadózás és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok körül. Az ingatlanadó bevezetését a kormány már 2006-ban megígérte az első korrekt számokat tartalmazó konvergenciaprogramban Brüsszelnek. Akkor azt vállaltuk, hogy 2008-tól lép hatályba ez a típusú vagyoni adó; az ezzel kapcsolatos kormányzati nyilatkozatok arra utaltak, hogy legalább részben a versenyképességet súlyosan gyengítő iparűzési adó kiváltására. Aztán a parlament március 10-i szavazásán, egy nappal a kormány súlyos vereségét hozó referendum után, a képviselők, többek között Kóka János utólag tévesnek mondott gombnyomásával – és Gyurcsány Ferenc támogató szavazataival, elvetették az értékalapú ingatlanadót.
Részben lehetnek elégedettek a reformpártiak a nyugdíjrendszer átalakításával. A múlt év végén szakszervezetek zajos tiltakozásától kísért változások hatályba léptek ugyan – de a nyugdíjkorhatárt tavaly december 31-ig betöltők az idei első félévben még a tavalyi szabályok szerint mehetne nyugdíjba, ha az nekik jobb –, ám az igazán fajsúlyos döntésekhez – például a nyugdíjkorhatár emeléséhez – nem volt bátorsága eddig a kormánynak.
A pártfinanszírozás reformjából viszont semmi nem valósult meg, holott a Gyurcsány-Kóka kettős ezt is el akarta intézni december 31-ig. Az igazságossági csomag főként az oktatás, képzés területét öleli fel. Szó volt például arról, hogy emelik az iskolák informatikai normatíváját és az amortizációs támogatást is, de ez eddig nem valósult meg. A felsőoktatási törvény már lehetővé teszi, hogy az egyetemek az újonnan felvett nem oktató foglalkoztatottakat a közalkalmazotti státusztól eltérő formában is alkalmazhassák. Ehhez azonban a költségvetési intézményekben dolgozókra vonatkozó státusztörvényt és a közalkalmazotti törvényt is módosítani kell, ami egyelőre nem történt meg. A legérdekesebb az a pont, hogy az egyetemeken a bértömeg legkevesebb 20 százalékának mértékéig lehetővé teszik a teljesítmény-alapú differenciálást az oktatók között. A jogszabályt módosították, pénz azonban idén erre nincs.ű
A koalíciós szerződés az egészségügy területén 2007. december 31-i határidőt szabott az egészségbiztosítási törvény elkészítésére. Ezt a feladatot – legalábbis a jogszabály elkészítését és elfogadását - sikerült határidőre teljesíteni, a többi nem a koalíción múlt. A szocialisták egy hónnappal a sok-sok koalíciós egyeztetésen, parlamenti vitán átesett törvény elfogadása után 180 fokos fordulatot vettek. Felerősödtek azok a hangok, hogy a magántőkét mégsem szabad beengedni a pénztárakba.
