Száz év élet és még néhány esztendő

Öregedő társadalmakban egyre többet foglalkoztatja a tudományt és a közvéleményt a kérdés, hogyan élhetünk egészségesen akár száz évig is. Elméletileg nincs akadálya, hogy a 110, 120 vagy akár 125 éves kort is megérjük, mint ahogy vannak is embertársaink, akik ilyen sokáig élnek.

Világszerte egyre több tudós keresi ha nem is az örök, de legalább a hosszú élet titkát. Olaszországban Claudio Franceschi professzor vezetésével a kutatók háromezer 90 éves férfi és nő DNS-mintáit tanulmányozták. A cél az, hogy megtalálják a hoszszú életért felelős géneket. Az egészséges öregedés genetikája elnevezésű vizsgálat Európa több országában zajlott. Franceschi professzor szerint 2009-re sikerülhet azonosítani a megfelelő géneket.

Egyes családokban többen is megérik az évszázados kort; valószínűtlen, hogy ezekben az esetekben puszta véletlen egybeesésről lenne szó – nyilatkozta a professzor. A hosszú életű szülők gyermekei gyakran maguk is élemedett kort érnek meg. Az időskori betegségek – mint pl. az Alzheimer-kór – genetikai hátterének megértése segíthet megvilágítani az öregedéssel gyakran együtt járó szellemi leépülés folyamatát. Franceschi professzor szerint nem csak magát az öregedést érthetjük meg, mindez kiemelkedő hatással lehet az orvostudományra, mivel éppen azok a gének, amelyek révén sokáig élhetünk, oltalmaznak meg a gyakori halálozási okoktól, például a ráktól.

A test és az elme tréningje nélkül nincs hosszú élet, de vajon mi kell még a 100 éves korhoz? A kevés alvás – állítják amerikai kutatók. A túlzásba vitt alvás akár 15 százalékkal is megnövelheti a korai halál kockázatát – mutatott rá az American Cancer Association (Amerikai Rák Társaság) egymillió ember adatai alapján végzett vizsgálata. A University of California pszichiáterei szerint a legtovább élő emberek mindössze hét órát alszanak éjszakánként. Nem egészen világos, hogy miért épp a hetes a mágikus szám, ám a jelek szerint a több alvás akár veszélyesebb is lehet, mint a kevés. Rövid távon a halandóság akkor növekszik, ha négy óra alá csökkentjük napi alvásadagunkat. Az amerikai vizsgálat egyben az egyetlen olyan felmérés, amely az alvás és a halandóság összefüggését kutatja úgy, hogy közben számításba veszi egyebek mellett a testsúly, a dohányzás és a mozgás tényezőit is. A bírálók szerint figyelembe kell venni a csökkent alvásszint bizonyos következményeit. A hangulatingadozás, az ellenálló képesség csökkenése vagy a glükózintole-rancia ugyan nem vezet közvetlenül korai halálhoz, de mindenképpen rontja az élet minőségét.

A hosszú élethez mindenképp szükséges a megfelelő genetikai háttér. A Kentuckyi Egyetem egyik kutatása megállapította, hogy azok az egerek élnek tovább, amelyek őssejtjei jobbak saját DNS-ük javításában. Az őssejt a csontvelőben lakik, és fő funkciója – az immunrendszer működtetésén kívül – az, hogy biztosítsa az új sejtek termelődését a különböző szövetekben. A Kentuckyi Egyetem legújabb kutatásai alátámasztják azt az elméletet, amely szerint az öregedés fő oka, hogy a szervezetben működő őssejtek egyre fogynak, míg végül nincsenek elegen ahhoz, hogy a szerveket fiatalon tartsák. Az öregedés kulcsa az őssejtek ellenálló képessége a DNS-t károsító tényezőkkel szemben. Ez új és egyelőre rendkívül vitatott koncepció – mondta a kutatócsoport egyik tagja, Gary Van Zant a New Scientistnek. Most azt szeretnék megpróbálni, hogy ellenállóbb őssejtek beültetésével kitolják az egerek életkorát. Van Zant és kollégái kísérleti egerek őssejtjeit különböző génkárosító hatásoknak tették ki, miközben azt figyelték, hogy a genom mely régiói a legérzékenyebbek. A kísérletek során olyan eredményekre jutottak, amelyek feltűnően egybecsengtek azokkal a korábbi kutatásokkal, amelyek szerint bizonyos gének felelősek az öregedésért. A kentuckyi tudósok a 11. kromoszómán bukkantak rá arra a génre, amelyik az őssejtek önvédelméért felelős.

A tudósok előtt ismeretes, hogy az antioxidánsok szerepe a szervezet egészséges működésében, egészségünk megőrzésében kiemelkedően fontos. Az amerikai kutatók azonban vizsgálataik alapján azt feltételezik, hogy a szervezet akár 20 százalékkal tovább élhet a természetes antioxidánsok, pontosabban egy bizonyos enzim bevitelével. Az eddig csak egereken elvégzett kísérletek eredményei azzal kecsegtetnek, hogy a módszer emberi alkalmazása esetén a 100 éves átlagéletkor is elérhetővé válik.