Jó a katonai pálya presztízse

Fontosnak és értékesnek tartja a katonai pályát a magyar társadalom többsége – derül ki a Szonda Ipsos májusban készített felméréséből. A háromezer ember személyes megkérdezésén alapuló közvélemény-kutatás célja a honvédelemmel és biztonságpolitikával kapcsolatos lakossági vélekedések megismerése volt. A vizsgált kérdéskörök között szerepelt a katonai pálya presztízse, NATO-tagságunk, illetve külföldi szerepvállalásaink megítélése is, különös tekintettel az afganisztáni misszióra. A megkérdezettek az ország 18 éves és idősebb lakosságát reprezentálják nem, korcsoport, lakóhely és iskolai végzettség szerint.

Az eredmények alapján a válaszadók fontosnak, értékesnek tartják a katonai hivatást, és úgy látják, a társadalom ezt anyagilag relatíve jól elismeri. Sőt, 15 más foglalkozással öszszehasonlítva úgy tűnik, hogy a lakosság szerint összességében a társadalminál némileg nagyobb mértékű anyagi megbecsülésben részesülnek a katonai hivatás betöltői. A megkérdezettek 50 százaléka tanácsolná pályaválasztás előtt álló közvetlen hozzátartozójának a katonai pályát, s csupán 38 százalék nem javasolná ezt.

A válaszadók 53 százaléka szerint a magyar hivatásos katonák életkörülményei a magyar társadalom átlagához képest jobbak, s csupán 6 százalék ítéli rosszabbnak azokat. Ennek dacára 24 százalékuk úgy véli, a szükségesnél kevesebben jelentkeznek katonának, s csupán 7 százalék gondolja azt, hogy többen (41 százalékuk azon a véleményen van, hogy éppen elegen).

Jövőre lesz tíz éve, hogy Magyarország csatlakozott a NATO-hoz. Tagságunk ténye jól ismert: 95 százalék tisztában van vele, s mindössze 1 százalék azoknak az aránya, akik úgy gondolják, hazánk nem tagja a szövetségnek. A közvélemény-kutatás azt is megmutatja, hogy a polgárok csaknem kétharmada (64 százaléka) támogatja a szövetséget, és szerintük NATO-tagságunk egyértelműen erősíti hazánk biztonságát. Ugyanakkor mindössze 4 százalék gondolja azt, hogy gyengíti.

Ami a magyar katonák külföldi feladatvállalását illeti, 69 százalék ért egyet azzal az állítással, hogy hazánk részt vesz a nemzetközi terrorizmus elleni harcban. 27 százalékuk azonban úgy látja, a magyar részvétel más országokénál kisebb mértékű, s csak 4 százalék gondolja azt, hogy nagyobb (44 százalék szerint ugyanakkora).

A megkérdezettek 69 százaléka úgy véli, jogos elvárás más NATO-tagállamok részéről, hogy hazánk közös védelmének a biztosításáért cserébe magyar katonák is részt vegyenek külföldön NATO-feladatok ellátásában. Mindössze 14 százalék nem tartja jogos elvárásnak, hogy kivegyük a részünket a közös feladatokból.

A Magyar Honvédség afganisztáni missziójával (a Baglán tartományi újjáépítés vezetésével) a megkérdezetteknek 51 százaléka egyetért, s csupán 28 százalékuk nyilatkozott elutasítóan. A magyar katonák békefenntartói missziós tevékenységének nemzetközi megítélését a válaszadók átlagosan 72 pontra értékelték egy nullától száz pontig terjedő skálán (ahol 100 az elérhető legjobb minősítés). A megkérdezettek maguk ehhez nagyon hasonlóan, átlagosan 73 pontra értékelték ezt a tevékenységet ugyanezen a skálán. VG