Túlléptek a területvédelem célján

A Magyar Honvédség a területvédelemről átállt az érdekvédelemre, de a magyar társadalom nagy része még nem fogta ezt fel – fejtette ki lapunknak nyilatkozva Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai és Védelmi Kutatóintézetének igazgatója szerint az emberek zöme még mindig leginkább vagy kizárólag azt várja el a Magyar Honvédségtől, hogy védje meg az ország területét egy esetleges szervezett külföldi támadástól, holott a biztonsági környezet és a kihívások alapvetően megváltoztak. A szövetségesi rendszer, amelynek tagjai vagyunk, képes megvédeni hazánkat, a Magyar Honvédség feladata e téren elsősorban az, hogy befogadó nemzeti támogatást nyújtson.

A Magyar Honvédség része lett a magyar kül- és biztonságpolitikának – húzta alá az igazgató. Feladata az, hogy védje meg és érvényesítse a magyar és a szövetségesi (NATO-, EU-) érdekeket a világban. A külföldi katonai missziókban való részvétel sokat hoz a konyhára, elsősorban diplomáciai síkon. Alapvetően háromféle érdekről beszélhetünk, amikor a közös európai érdekek érvényesítése során a magyar katonai részvételről van szó. A legkönnyebben a közvetlen érdek látható be, ez a helyzet leginkább a Balkánon zajló katonai misszióknál. Itt egyszerű megérteni, hogy ha nincs rend a térségben, az visszaüt a vajdasági magyarokra, de áttételesen az anyaországbeliekre is. A második a globális nagy érdekek és értékek melletti kiállás: ilyen például a terrorizmus elleni harc. Ezt is meg lehet még értetni, bár már bonyolultabb elfogadtatni. Idetartozik az is, hogy például Afganisztán ne legyen az európai kábítószer-fogyasztást kiszolgáló termelőhely, ez – a nagyon is jogos és elfogadható érv – is szól az ottani magyar katonai jelenlét mellett. A harmadik érdek áttételes, nem igazán ismert, de nagyon fontos, sőt egyre fontosabb: a diplomáciai alkuk világa. Ha Magyarország azt szeretné, hogy az EU vagy a NATO tegyen valamit a balkáni vagy a posztszovjet térség érdekében (ez elsőrendű magyar külpolitikai érdek), akkor el kell fogadnia, hogy más tagállamoknak más térségek fontosak – sőt, aktívan támogatnia kell a más térségbeli fellépéseket is. Ez magyarázza a magyar katonai jelenlétet például Csádban. Ez a közép-afrikai ország főleg azért került fel a magyar biztonságpolitika térképére, mert ezáltal diplomáciai alkut lehet kötni azzal a Franciaországgal, amelynek viszont Csád nagyon fontos.

Az effajta érdekvédelemre és érdekérvényesítésre a Magyar Honvédség egyre inkább alkalmassá válik. E téren az a döntő, hogy mire képes a hadsereg a külföldi missziók során. A kelet- és közép-európai régió országainak hadseregei ma még csak harcbiztosítási és harckiszolgálási feladatokra alkalmasak az ilyen bevetéseken, és ez alól hazánk sem kivétel. Aknaszedés, tűzszerészet, katonai objektumok őrzése, egészségügy, logisztika – ilyen típusú feladatokban vesznek részt a magyarok a szövetségi katonai missziókban. Igazi harci feladatot még nem nagyon vállaltak, pedig funkcionálisan az a legveszélyesebb – ez azonban az összes többi térségbeli ország katonáira igaz.

Az elmúlt években végbement haderőreform az első sikeres reform a nagy ellátórendszerek olyan sokat emlegetett átalakítási kísérletei között – véli Tálas Péter. Talán század- vagy ezredannyi újságcikk sem foglalkozott vele az elmúlt években, mint például az egészségügyi reformmal, pedig a sorozásos tömeghadseregről az önkéntes haderőre való áttérés komoly előnyöket hozott, és öszszességében igen sikeresnek tekinthető. Annak dacára is, hogy hazánkban először formailag történt meg az áttérés, és csak ezt követően kezdték el megteremteni a feltételeit, ami ma is tart.

2006-ig állandó átalakulásban volt a honvédség, azóta békén hagyják, és ez jót tett neki – hangsúlyozta Tálas Péter. Javult a költségráfordítás hatékonysága, az elmúlt években már sokkal kevesebb pénz folyt el a hadseregen keresztül, mint korábban. Ám a Magyar Honvédség működését ma is sok külső adottság nehezíti – emelte ki a szakértő. Idetartozik például a közbeszerzési törvény rengeteg viszszássága: a gyatra közbeszerzési szabályok a becslések szerint átlagosan 25 százalékkal drágítják meg a közbeszerzéseket. Sokszor túlszabályozottnak tekinthető a Magyar Honvédség pénzügyi rendszere. A hadsereg vezetőinek munkáját az is nehezíti, hogy a közalkalmazotti bértábla miatt nagyon nehezen tudják megfizetni a jó szakembereket. A kiképzett tisztek szinte kivétel nélkül jól elsajátítják a logisztika, a vezetés-szervezés szakismereteit, márpedig ilyen tudással ma Magyarországon rengeteget lehet keresni a magánszférában. VG

Pedig az ország sorsát befolyásoló kérdésekről van itt szó. Ezért kulcsfontosságú lenne, hogy a biztonság a társadalmi szolidaritás szerves részévé váljon – véli a szakértő.

Pedig az ország sorsát befolyásoló kérdésekről van itt szó. Ezért kulcsfontosságú lenne, hogy a biztonság a társadalmi szolidaritás szerves részévé váljon – véli a szakértő. A képességek tesztje is a misszió A szövetségi rendszerben végrehajtott külföldi missziók tanulási folyamatot jelentenek – nem csupán a bennük részt vevő katonáknak, de az itthon maradtaknak is. A misszióban való részvétel képességén keresztül méri le a NATO vagy az EU, hogy mire képes egy-egy ország – ezért is igyekszik abban minden tagállam erejéhez mérten részt venni.

A missziós feladatok végrehajtása konkrét harcászati cselekményekben való részvétel lehetőségét teremti meg olyan országok számára, amelyek hadereje az ország határain belül (szerencsére) jó néhány évtized óta nem tud „éles” helyzetekben hadi tapasztalatot szerezni. Mert egy hadgyakorlat mégiscsak más, mint az igazi háború.-->