Kicsik a kkv-k a közbeszerzésekhez
Nem változott tavaly az elvárt mértékben a kis- és középvállalkozások (kkv-k) helyzete a közbeszerzések terén – derül ki a Közbeszerzések Tanácsának (KT) a parlamentnek benyújtott 2007. évi beszámolójából. Bár a szféra részesedése az eljárásszám alapján négy százalékkal nőtt tavalyelőtthöz képest (a meghirdetett pályázatok 71,4 százalékát nyerték meg), ez az összértéknek is csupán a 34,2 százalékát jelenti. A képet rontja, hogy az összes eljárás száma 2006-hoz viszonyítva közel harmadával, értéke pedig tizedével csökkent. Jelentős eltérés van azonban a közösségi és a nemzeti eljárásrendben: míg a hazai pályázatok 78 százalékának elnyerése egyben az érték 71 százalékát tette ki, addig az uniós tendereknél a 62 százalékos mennyiségi mutató csak a 29 százaléka az elnyert összegnek.
Ugyanakkor a KT figyelemre méltónak tartja, hogy a tavalyelőtti értékarányok annak ellenére fennmaradtak, hogy az egy eljárásra jutó érték 2007-ben tovább növekedett. Ez annak köszönhető, hogy a szféra által a közösségi eljárásrendben elnyert közbeszerzések értéke mind abszolút értékben (330,7 milliárd forintról 389,2 milliárdra), mind arányaiban (25 százalékról 29-re) nőtt. A kkv-k számára ebben a körben megítélt közbeszerzések egy eljárásra jutó csaknem 460 millió forintja is azt mutatja, hogy fokozatosan képessé válnak a nagyobb értékű közbeszerzések elnyerésére is.
A beszámoló kitér arra, hogy a KT a 2006-ban elfogadott cselekvési tervnek megfelelően tavaly is különös figyelmet szentelt a kkv-k közbeszerzésekben való eredményes részvételének előmozdítására. Bár a testület szerint elsősorban a meglévő jogszabályi lehetőségek kiaknázásától és a megfelelő információs források biztosításától várható a kkv-k részvételének növelése, a folyamatban levő közbeszerzési reformkezdeményezések véleményezésekor is vizsgálta, hogy az egyes javaslatok miként egyeztethetők össze az ezt a kört segítő beszerzési politikával. A közbeszerzésekről szóló törvény módosítása kapcsán a KT javasolta, hogy a jogalkotó fontolja meg annak előírását: meghatározott ajánlatkérők esetében a jogszabály tegye kötelezővé a részajánlattétel lehetőségének a biztosítását. Mivel az egy eljárásszámra jutó szerződéses érték igen magas, a szerződés ésszerű kereteken belül történő megbontása ezért várhatóan erősíti a kis- és középvállalkozói kör közbeszerzési pozícióit.
Ugyancsak a kkv-k erősítése érdekében javasolta a Közbeszerzések Tanácsa a törvény oly módon történő módosítását, amely egyértelművé tenné, hogy minden közbeszerzési eljárásban a felhívást és a dokumentációt az ajánlatkérő köteles lenne magyar nyelven rendelkezésre bocsátani. A magyar ajánlatkérőknek kötelező lenne továbbá mindig befogadni a magyar nyelven készített ajánlatokat, tehát a KT javaslatának elfogadása esetén az eljárás nyelveként a magyart minden esetben meg kellene adni.
Ugyancsak a kkv-k érdekeit szolgálná elsősorban a tanács azon módosító javaslata, amely a kisebb értékű, tehát a közösségi értékhatár alatti közbeszerzések esetén korlátozná a törvényben előírt harminc-, illetve hatvannapos fizetési határidőktől az ajánlattevők terhére való eltérés lehetőségét. Ezáltal megakadályozható lenne, hogy a fizetési feltételek terén kialakuló versenyben a kkv-k alulmaradjanak a tőkeerős nagyvállalkozásokkal szemben, s így legfeljebb alvállalkozóként tudjanak bekapcsolódni a teljesítésbe.
