A Demokratikus Charta a magyar történelem egyik legsikeresebb civil mozgalma volt, amely 1992-ben békés tüntetésen 80 ezer embert mozgósított a jobboldali radikalizmus térnyerése ellen.
A politikatudós szerint Magyarországon se előtte, se utána ehhez fogható nagyságrendű békés, civil, demokráciavédő, utcai megmozdulás nem volt. Az akkori Chartában egyaránt fellelhetők voltak a demokratikus ellenzék eszmevilágának és a nyolcvanas évek reformer értelmiségi aktivizmusának hagyományai. A politikusok is értelmiségiek voltak, akik alig egy éve jutottak be a parlamentbe.
A Charta a civilek önszerveződésének egy lehetséges műfajaként jött létre, amelynek Konrád György akkor még aláírója és szóvivője volt. Ma már nincs ott. Hiszen ő mondta: „A Charta szelleme nem olcsó kedves. Aki aláírja, az megfogadja, hogy bíróként nem fog tizenegyest rúgni.”
