Az LHC elődjét 2000-ben kapcsolták le, majd hamarosan megkezdték lebontását is - mivel ugyanebben az alagútban épült az új szerkezet, mely elképesztő teljesítményre képes. A Süddeutsche Zeitung összefoglalójából szemezgetünk.
Az LHC (Large Hadron Collider) a világ legnagyobb gépe: egy szinte tökéletes kör, 26,695 kilométeres kerülettel, mely egy Franciaország és Svájc alatti alagútban halad, jó 100 méterrel a földfelszín alatt.
A szerkezetben 150 méterenként csak egy tized milliméter eltérést enged meg a kísérlet. Az alagút meg van döntve, 1,26 fokkal. A Hold változásának befolyását minimalizálták: ugyan a gép feletti föld teliholdkor akár 25 centiméterrel is megemelkedik, az LHC hossza csupán 1 milliméterrel változik meg.
Amennyiben a gyorsítóban száguldó részecskék (mindkét irányban 2808 darab 100 milliárd protonos nyaláb) valóban majdnem elérik a fénysebességet, akkor másodpercenként 11 245 kört fognak megtenni. A tervezett 10 órás üzemnél így a protonok mintegy 10 milliárd kilométert tesznek meg, ami megfelel a Föld-Neptun távolságnak, oda-vissza. Ennek ellenére viszonylag kevés protonütközés lesz, és azoknak is csak töredéke lesz a fizikusok számára érdekes és értékelhető (100 ütközés a 600 millióból, másodpercenként).
A hőmérséklet is rekordalacsony lesz: majd 11 ezer tonna folyékony oxigén előbb -192 Celsius-fokra hűti a szerkezetet, majd további 90 tonna folyékony héliummal -271 fokra hűtik a gépet. Ez alig két fokkal melegebb, mint az abszolút nulla fok - és hidegebb, mint a világűr. Ez a hőmérséklet a 9593 mágnes megfelelő működéséhez kell.
A kísérlet célja az ősrobbanáshoz hasonló feltételek teremtése - amikor a részecskék találkoznak, a felvázolt hidegből hirtelen meleg lesz: Napunk középpontjánál 100 ezerszer melegebb. Így az LHC-ben zajló ütközések a Tejútrendszer a legmelegebb pontjai lesznek. A csövekben vákuum van: a nyomás a tengerszint felettinek 10 milliárdod része - a Holdon 10-szer ekkora a nyomás.
Az LHC építése mintegy 3 milliárd euróba került. Ehhez jön hozzá a mérőkészülékekre költött 780 millió euró. Utóbbinak másodpercenként 700 megabájtnyi adattal kell megbirkóznia. A létrejött adatok egy részét a CERN azonnal másik városba küldi, ahol gyorsabban lementik, mint Genfben.
A szerkezet éves áramszámlája 19 millió euróra rúg. A kísérleten 1700 kutató dolgozik, 37 országból.
Egyes tudósok szerint a részecskegyorsító bekapcsolás elhozhatja a világ végét: a protonütközések során mini-fekete lyukak keletkeznek, ami az elmélet szerint önmagába szippantja a Földet. A fizikusok konszenzusa azonban ezt cáfolja: szerintük az óriási gravitációval bíró képződmények önmaguktól eloszlanak majd.
