lhc

A világegyetem megértését segítik a CERN-ben folyó kutatások, amelyekben orosz tudósok is részt vehetnek.

A mintegy két évig tartó leállás után vasárnap újraindították az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjét (LHC), amelynek jelentősen megnövelt teljesítményétől a Genfben működő intézet munkatársai azt várják, hogy új távlatokat nyit a fizikában.

Oroszország olyan nagyarányú tudományos projekteket fejleszt ki, amelyek az európai Nagy Hadronütköztetőnek (Large Hadron Collider - LHC) lesznek a riválisai. Ezt Vlagyimir Putyin miniszterelnök jelentette ki a kormány csúcstechnológiai bizottságában.

Genf közelében, a francia-svájci határ alatt található a 27 kilométeres alagút, az LHC, ahol a CERN tudósai az elemi részecskéket a fényhez közeli sebességre gyorsítják fel és ütköztetik egymással.

A genfi nagy hadronütköztető (LHC) ma megdöntötte a korábbi rekord energiaszintet – közölte az üzemeltető Európai Nukleáris Kutató Központ (CERN).

Az európai részecskegyorsítót (Large Hadron Collider - LHC) november harmadikán leállították, mivel a szerkezet kezdett veszélyesen túlmelegedni. A hivatalos magyarázat szerint egy arra járó madár okozta a galibát, két fizikus azonban ennél misztikusabb okot feltételez.

"Öt...négy...három...kettő...egy..." - és elindult az első protonnyaláb. Ma reggel fél kilenckor bekapcsolták a CERN LHC gyorsítóját. A világvégére azonban még várnunk kell.

10 év elméleti tanakodás és 14 év kivitelezés után szerdán bekapcsolják a CERN új részecskegyorsítját, az LHC-t: a két acélcsőben száguldó protonok el fogják érni a fénysebesség 99,9999991 százalékát. Előbb az óramutató járásának megfelelően, majd a másik irányban fognak száguldani a részecskék.