Baloldali újságíró nincs, csak jobboldali van, meg független. Ez egy röhejes állapot, szerintem – mondja Gajdics Ottó, a Hír TV Magyar Nemzettől átigazolt vezérigazgató-helyettese, aki szerint a csatorna nemzeti-konzervatív elkötelezettségű. A televízió 2004-es tulajdonosváltásával, és a Magyar Nemzet-csoportba kerülésével látványos jobbra tolódott, ez legfőképpen az oknyomozó műsorokon érezhető, melyek célpontjai egyértelműen az szdsz-mszp vonalról kerülnek ki.
Gajdics a Népszabadságnak azt mondta, a szintén konzervatív térfélen működő Echo TV-t nem tekintik versenytársnak.
Szakmai szempontból persze figyeljük a Széles Gábor-féle csatornát, de sem a piaci, sem a műsor-politikai döntések során nem viszonyítási alap - szögezi le Gajdics. Helyette inkább a Hír TV-vel összemérhető csatornák tevékenységét figyelik, például az ATV-ét.
Szabó László Zsolt, az Echo TV vezérigazgatója szerint azért nincs érdekütközés a Hír Televízióval, mert az Echo a hírek hátterét szeretné megvilágítani, szemben a hírek gyors szolgáltatására szakosodott másik adóval.
Az AGB Hungary tavaly októberre vonatkozó kumulált adatai szerint a teljes népesség 50-60 százalékát éri el az RTL, a TV 2, az m1 és m2, valamint az ATV és a hálózatos televíziók valamelyikének hírműsora. A hírcsatornák (Echo TV, Hír TV együttesen) csak a teljes népesség 18 százalékát érik el. "Elért néző" az, aki legalább egy percig nézte a szóban forgó műsorokat vagy csatornákat. A Hír TV az AGB Hungary méréseire alapozva közöl adatokat: átlagos napi elérésük 1,2 millió fő. Egy néző átlagosan 34-48 percig nézi az adást.
A Forsense Piackutató Intézet májusi felmérése szerint a Hír TV híradóját az összes megkérdezett 15 százaléka tartja a legmegbízhatóbbnak, a válaszolók 14 százaléka a leggyakrabban ezt nézi. Az ATV-nél ezek a mutatók 4-4, az Echo TV hírműsora esetében 2-2 százalékon állnak az összes megkérdezett vonatkozásában.
A hazai napilappiacon és a jobboldali palettán is két markáns jobboldali médium van, a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap. Utóbbit utoljára 2004-ben auditálták, értékesített példányszámát ma tízezer körülire becsülik. Természetesen hátrányból indult a bejáratottabb, biztos piaci pozíciókra építő, a Hír TV-s szinergiákat jól kihasználó Magyar Nemzethez képest. A vezető jobboldali napilap pozícióit aztán tovább javította együttműködése a tavaly március 15-én sugározni kezdett Lánchíd Rádióval, igaz, a Hírlap is kihasználja az Echo Televízió nyújtotta elérési lehetőségeket. A két újság közti lényeges különbség az is, hogy a 75 ezer példányban nyomott és 59 ezer példányszámban értékesített Magyar Nemzet továbbra is a Fidesz fő bizalmi médiuma, a Széles-féle médiabirodalom Fideszhez való viszonya azonban nem tekinthető egyöntetűen pozitívnak.
A XXI. század a pártos média erősödését hozza világszerte, még azokban a demokráciákban is, ahol az előző század második fele az objektív újságírást állította kulcsszerepbe, jellemzően éppen az Egyesült Államokban - mutat rá a világtrendekre Sükösd Miklós politológus, médiakutató, a Közép-Európai Egyetem tanára. Sükösd a pártos média rendszerébe sorolja idehaza többek között az ATV-t, a Hír TV-t és az Echo TV-t; a Gazdasági Rádiót és a Klubrádiót, illetve az InfoRádiót. Mint mondja, a pártos adók törzsközönsége nem is várja el az objektív tájékoztatást, sokkal inkább "előemésztett" üzeneteket szeretne fogyasztani.
A lap felvetésére, miszerint a semlegességére kényesen ügyelő InfoRádiót miért sorolja a pártos médiumok közé, a médiakutató azt mondta: az Info alapítása, "eredete" mindenképpen a közép-jobbra mutat, és ez a lehetőség most is "benne van" a csatornában.
