A hetilap publicisztikájában Bajnai az önkormányzati rendszer visszáságaira hívja fel a figyelmet. Szerinte a választott képviselőknek a legelképesztőbb törvénytelenségből is formailag szabályos előterjesztést készíthetnek, amit pedig már csak napirendre kell tűzni. A minősített többség birtokosai pedig bármit megtehetnek. (A minősített többség nem kétharmados többséget jelent, mint az Országgyűlésben, hanem csupán a megválasztott képviselők egyszerű többségét.)
Egyetlen zavaró tényező a polgármester lehet, aki húzhatja az időt a testületi ülés összehívásával, az előterjesztés napirendre nem vételével, végső esetben a tesületi döntés végrehajtásának felfüggesztésével.
"Ha ő nincs a buliban, kétségtelenül nehezebb a tervet kivitelezni, de minősített többség esetében a polgármester sem packázhat a végtelenségig" - írja Bajnai, majd hozzáteszi: kellő számú szavazat birtokában bármikor indítható fegyelmi a polgármester ellen, amire hivatkozva felfüggesztik a választott vezetőt a munkavégzés alól, és néhány hónapra kitiltják az irodából.
Ha a polgármester bizalmát élvező alpolgármester útban van, a minősített többség tagjai tőlük is megvonhatják a feladatokat. A felfüggesztések idejére pedig a képviselők választhatnak maguk közül valakit, akit kvázi felruháznak polgármesteri hatalommal. A minősített többséggel szemben pedig a jegyző véleménye sem számít, az ugyanis nem kötelezi őket semmire. Törvénytelen döntés esetén egyedül a közigazgatási hivatal szólíthatja fel a képviselő-testületet az ominózus határozatok visszavonására.
De ha testület napirendre is tűzi a visszavonás kérdését, nyugodtan helyezkedhet arra az álláspontra, hogy a közigazgatási hivatal csupán véleményt fogalmazott meg, vagyis nem köteles a határozat visszavonására. A közigazgatási hivatal ekkor bírósághoz fordulhat, ami viszont leghamarabb 3-4 hónap múlva foglalkozik csak az üggyel. S bár a bíróság kimondhatja, hogy a képviselő-testület hibás döntést hozott, a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezése nem jelenti automatikusan az azokból következő későbbi határozatok érvénytelenségét, és főleg nem az ilyen határozatok alapján született szerződések semmisségét. Majd csak akkor, ha azokat is megtámadta valaki.
