Az emberek, a családok és a vállalkozások védelmét szolgáló intézkedések mellett a kabinet az idei év során mintegy 280 milliárd forinttal csökkenti a 2009-es költségvetés kiadásait, hogy az egyre romló nemzetközi kilátások mellett is megőrizze a költségvetés egyensúlyi pályáját.
A kormány az európai országok között elsőként reagált a világgazdasági válságra. Az elmúlt időszakban több mint 50 olyan intézkedésről született döntés, amely a válság hatásainak enyhítését szolgálja.
Legyen szó az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került lakáshiteleseket segítő törvényről, a 4+1 napos munkahetet lehetővé tevő munkahelymegőrző támogatásról, a diákhitel megemeléséről vagy éppen az építőipari beruházásokra a következő másfél évben felhasználható 1800 milliárd forintos támogatásról, a kormány célja ugyanaz: elérni, hogy a világgazdasági válság hatásai a lehető legkevésbé érintsék a magyar embereket, családokat és vállalkozásokat.
A válság enyhítését célzó, az emberek és a vállalkozások védelmét szolgáló intézkedések mellett a kormány számos, a költségvetés egyensúlyának megőrzése érdekében szükséges kiadáscsökkentő lépésről is döntött. Így például döntés született a minisztériumok dologi kiadásainak csökkentéséről, amely 60 milliárd forint megtakarítást jelent.
A kiotói széndioxid kvóta értékesítéséből befolyó mintegy 20 milliárd forintos többletbevételt olyan nemzeti klímavédelmi és energiahasznosítási programokra fordítja a kormány, amelyeket korábban nemzeti forrásból is finanszírozott. A gyógyszerellátás és a kórházi ellátórendszer átalakításával összességében 30 milliárd forinttal lehet csökkenteni az egészségügyi kiadásokat.
A lakásépítési és otthonteremtési támogatások átalakítása 10 milliárd forintnyi kiadáscsökkentést tesz lehetővé, a gáz- és távhő ártámogatás átalakítása pedig mintegy 20 milliárd forint megtakarítást eredményez. A rehabilitációs rendszer hatékonyabbá tételével, a rászorultság következetesebb ellenőrzésével idén mintegy 10 milliárd forintot lehet megtakarítani a rokkantnyugdíj rendszerében.
