Yuko Munakata, a Colorado Egyetem pszichológia professzora a LiveScience-nek nyilatkozva elismerte: egészen más eredményekre számított, amikor a gyerekek kognitív tevékenységével kapcsolatos kísérletbe kezdett. A kutató három és fél, valamint nyolc éves gyerekeket tesztelt egy egyszerű számítógépes játékkal úgy, hogy agyműködésüket a pupillájuk tágulása alapján mérte le.
A játék során képeket mutattak a gyerekeknek. Kettőn két ismert rajzfilmszereplő: Blue és Spongyabob szerepelt, a harmadikon pedig egy görögdinnye. A szabály az, hogy Blue szereti a görögdinnyét, ezért ha annak képe a Blue-é után jelenik meg, akkor a mosolygós gombot kell megnyomni. Ha a Blue-t ábrázoló kép után viszont Spongyabob jelenik meg, akkor a szomorúságot kifejező gombot kell választani.
A tudósok azt tapasztalták, hogy a nyolc éves gyerekek jól teljesítettek, mivel előre látták a lehetséges eredményeket. A háromévesek viszont gondolkozni kezdtek, amikor meglátták a görögdinnye rajzát, mintha visszagondolnának, mi is vonatkozik rá. A pupillamérések azt mutatják a kisgyerekek nem élnek teljesen a jelenben, de nem is tervezik el a jövőt, ehelyett szükség esetén visszagondolnak a múltra.
Ezért – mondják a kutatók – nem biztos, hogy egy hároméves gyerek rögtön felveszi a kabátját, ha a szülei azt mondják neki, hogy hideg van, hiszen nem tervez előre, mondván: felveszem a kabátomat és az majd melegen tart. Ehelyett kimennek a hidegre, megállapítják, hogy fáznak, majd visszaemlékeznek arra, hogy mit mondtak nekik erről.
