A fideszes politikus, valamint a KDNP-s Surján László szombaton a budapesti Ferenciek terén gyűjt aláírásokat a törvényjavaslat támogatása érdekében, de számos helyen már a postaládákban is megtalálható a népszavazásra buzdító szórólap, amelyet Lázár János, parlamenti képviselő, a Fidesz rendvédelmi munkacsoportjának vezetője jegyez.
A szórólapon többek közt az áll: "A kormány képtelen megteremteni a közbiztonságot". A levél szerint az Egyesült Államokban és Szlovákiában is csökkent ennek hatására az erőszakos bűncselekmények és gyilkosságok száma. "Mi nem a bűnelkövetők, hanem jogkövető honfitársaink pártján állunk" - fogalmaz a szórólap.
A Fidesz még februárban nyújtotta be az Országgyűlésnek büntető törvénykönyvet jelentősen szigorító, három csapás néven megismert törvényjavaslatot, amely lényege, hogy aki háromszor követ el erőszakos, személy elleni bűncselekményt, az a harmadik esetben a büntetési tétel maximumának a kétszeresét kaphatja, ha pedig ez meghaladja a 20 évet, akkor a bírónak ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabnia. A szigorítás az elfogadást követő hatvanadik napon lépne hatályba. A javaslat napirendre vételét azonban március elején leszavazta az Országgyűlés a szocialista képviselők többségének és az SZDSZ-frakciónak a támogatásával.
Cser-Palkovics András az MTI-nek azt mondta, az aláírásgyűjtési akciótól azt remélik, hogy az Országgyűlés meghallja az emberek szavát, és napirendre veszi a Btk. szigorítását. Rámutatott: a közvélemény-kutatások egyértelműen mutatják, hogy az emberek számára az egyik legnagyobb probléma a közbiztonság, illetve annak hiánya. Ezért túl azon, hogy a rendőrséget meg kell erősíteni, és büntetőeljárásokat fel kell gyorsítani, a büntető törvénykönyvet szigorítani is kell, és az emberek is ezt várják el a magyar parlamenttől – tette hozzá.
A fideszes politikus szerint az MSZP azonban ebben sem az emberekre hallgatott, hiszen a parlamentben nem volt hajlandó napirendre venni a Fidesz javaslatát. A Fidesz ezért döntött úgy, hogy az emberekhez fordul az ügyben, ennek érdekében egyrészt levélben keresték meg a háztartásokat, valamint aláírásgyűjtési akciót indítottak, ami körülbelül egy hónapig fog tartani – mondta.
A Fidesz a "három csapás" törvény tervezetét amerikai mintára (three strikes law) alapján készítette el. Az Egyesült Államokban a 90-es években terjedt el ez a gyakorlat az erőszakos cselekményeket elkövető, visszaeső bűnözőkkel szemben.
Nagy Ferenc, a Szegedi Tudományegyetem Állami és Jogtudományi Kar büntetőjogi tanszékvezetője szerint a három csapás bevezetése teljesen rendszeridegen a magyar jogban, mert úgynevezett abszolút büntetést jelent, és nem felel meg például az arányosság követelményének. Mivel így szemben áll a hatályos alkotmány alapelveivel, a büntetőjogász szerint az Alkotmánybíróság előtt is megtámadható lenne.
A wikipedián található információk szerint pedig Kaliforniában felemás eredményre vezettek a szankciók. Volt aki kekszlopásért került börtönbe - 26 évre. Leandro Andrade pedig kétszer 25 évet kapott 9 videokazetta ellopásáért.
A Three Strikes Law bevezetése utáni tíz év alatt a Kaliforniában elkövetett súlyos bűncselekmények (mint például emberölés, betörés, nemi erőszak, autólopás, fegyveres rablás) száma több mint 25 százalékot csökkent. A börtönök túlzsúfoltsága ugyanakkor 2003-ig 25,5 százalékkal nőtt, arra viszont, hogy ez a növekedés a törvény bevezetése miatt történt volna, nincs közvetlen bizonyíték - írta februárban a Hírszerző.
A wikipedián található 2007-es adatok szerint 170 ezren voltak börtönben Kaliforniában, ami mintegy kétszerese a 83 ezresre tervezett kapacitásnak.
Szlovákia már 2004-ben, a Dzurinda kormány idején bevezette Trikrát a Dost (Háromszor és aztán elég) néven. A Daniel Lipsic volt igazságügyminiszter nevével fémjelzett törvény alig négy év alatt is jelentős változást hozott az erőszakos bűncselekmények számában. 2003 és 2007 között a betörések és emberölések száma Szlovákiában 15 020-ról 9620-ra esett, vagyis 36 százalékkal csökkent.
A Magyarországon bevezetni kívánt és a Szlovákiában már működő törvények között annyi különbség van, hogy amíg Magyarországon a harmadik "csapásnál" a bíróság köteles megítélni a legsúlyosabb ítélet kétszeresét, vagy ha ez 20 évnél több, tényleges életfogytiglant, addig Szlovákiában a harmadik erőszakos bűncselekmény után kötelesek a megítélt büntetést megtoldani 25 évvel.
Hazánkban a törvényjavaslat komoly vitákat kavart alkotmányjogászok között is, ugyanis sokak szerint nem illik bele a magyar jogrendszerbe, valamint sérti a bírói függetlenség elvét. Kolláth György alkotmányjogász az MTI-nek azt nyilatkozta, "a jogállamiság fontos eleme a hatalommegosztás és a bírói függetlenség elve, a törvényhozó hatalmi ág nem veheti át az igazságszolgáltatás szerepét, nem fokozhatja le, nem kiskorúsíthatja azzal, hogy megvonja tőle a mérlegelés jogát és felelősségét. A büntetéskiszabás során munkamegosztás van a törvény és az ítélkező bíró, illetve bíróság között, azért, hogy arányos és megérdemelt szankció szülessék."
