Új frontok a kartellezés ellen
Újabb frontokat nyit a kartellezés elleni harcban a módosult versenytörvény. A júniustól hatályos szabályozás révén vélhetően nő majd a felderített jogsértések száma, és több lesz a titkos megállapodásokkal okozott károk megtérítéséért indított per is. Mindez pedig annak alaposabb meggondolására késztetheti az érintetteket, hogy megéri-e kartellezniük – nyilatkozta Wallacher Lajos, a Gazdasági Versenyhivatal Jogi Irodájának vezetője.
Az utóbbi esztendőkben szerény számítások szerint mintegy százmilliárd forint kárt okoztak a titkos versenysértő megállapodások, ám a veszteség elérheti a 150 milliárdot is. Az elemzések a kartellek árfelhajtó hatását 10–45 százalékra teszik. Tisztességes versennyel tehát százmilliárdokat lehetne megspórolni.
Csakhogy egyesek tisztességtelen eszközökhöz nyúlnak: a cégek „összezárnak”, súlyos károkat okoznak. Ám titkos összejátszásokról lévén szó, a felgöngyölítés egyre nehezebb. Az úgynevezett engedékenységi politikát azért vezette be öt-hat éve a GVH, hogy megkönnyítse a felderítést, illetve a hivatallal való együttműködésre ösztönözze kartellből kilépni kívánó vállalkozást. Ha az érdekelt megkeresi a hivatalt és elősegíti az ügy megindítását, továbbá az eljárásban is tevékenyen részt vesz, adatokat szolgáltat a hatóságnak, hozzájárul a kartellgyanú igazolásához, úgy teljességgel vagy részlegesen mentesülhet a bírság alól, amely esetenként milliárdos nagyságrendű is lehet – mondta Wallacher Lajos. Hangsúlyozta: a kartell feltárásához fűződő közérdek sokkal fontosabb, mint a kartell minden tagjának a megbírságolása.
Míg azonban a világ nyugati felén jól működik az engedékenység, és az úgynevezett kőkemény kartelleket többnyire csak ezúton sikerül feltárniuk a versenyhatóságoknak, addig nálunk eddig nem igazán vált be a módszer. A kevesebb engedékenységi kérelem egyaránt magyarázható a kis piaccal, a sajátos összefonódásokkal, az üzleti kultúra fejlettségi szintjével, a szemlélettel, azzal a félelemmel, hogy a bejelentőt „kiközösítik” az üzleti partnerek. A cégek – jelzéseik szerint – azért is vonakodnak kartellt feltárni, mert az engedékenységnek – bár a GVH maradéktalanul érvényesíti – nem látják a kellő biztosítékait, hiszen azt nem jogszabály, „csak” hivatali közlemény rögzíti.
Júniustól azonban már törvényi keretek között folyamodhatnak engedékenységért a kartellező vállalkozások. A mentesítési feltételrendszer és a procedúra részletekbe menően bekerült a módosított szabályozásba. Ezzel új alapokra helyezték az engedékenységi politikát azzal a céllal, hogy a törvényes garanciák erősítésével a GVH-t segítő cégek teljes biztonsággal számíthassanak a számukra kilátásba helyezett kedvezményre. Mindez növelheti a jogintézmény vonzerejét, s végeredményben a kartellek elleni fellépést teheti eredményesebbé. Teljes mentesülésre az a cég számíthat, amely a versenyfelügyeleti eljárás elindításához nyújt kellő információt, vagy utóbb ugyan, de érdemi, a jogsértés bizonyítására alkalmas bizonyítékhoz juttatja a GVH-t. Csökkenti a bírságot, ha a vállalkozás menet közben szolgáltat értékes adatokat. Mód van többek között szóbeli bejelentésre és előzetes engedékenységi kérelemre is, amikor az érintett birtokában még nincs elegendő bizonyító anyag, de határidőn belül előterjeszti azt. A garanciákat erősíti, hogy az önfeladó jelentkezés után a versenytanács végzésben rögzíti az ideiglenes mentesülést az ügy végleges elbírálásáig.
Az engedékenységi politikában részt vevőket védi az is, hogy a kártérítést csak akkor kell kifizetniük, ha a bíróság által megítélt követelést a „kartelltársaktól” nem lehet behajtani. A versenyjogi szakemberek reményei szerint megindulnak a kartellkárok megtérítése iránti perek, mivel a törvény megkönnyíti a károsultak kárbizonyítását. A kártérítési ügyben eljáró bíróságot köti a GVH törvénysértést megállapító része, így a kártérítést követelőnek „csupán” a kár összegét kell bizonyítania. Tény, ez sem könynyű feladat: meg kell határozni az úgynevezett versenyárat, és megállapítani, mennyivel került többe a termék ahhoz képest, mint ha nem kartelleztek volna az eladók. E bizonyítási kötelezettségen segít a törvénymódosítás azzal, hogy megdönthető vélelemként rögzíti: ha a károsult vagy a kartellező mást nem bizonyít, úgy a kartellből származó áremelés mértéke, azaz a közvetlenül okozott kár tízszázalékosnak tekintendő a termék szerződéses árán belül.
A GVH eljárása mellett a magánjogi perek révén feltehetően fölerősödő privát kikényszerítése a versenyjogi szabályoknak egymásra ható, egységesebb fellépést eredményezhet, amely tudatosíthatja valamennyi kartellezőben, hogy nem csupán a versenyhatósági vizsgálattól és a szigorú bírságtól kell tartaniuk, hanem a megkárosított fogyasztók, cégek által indított perektől is. Ezekben pedig ugyancsak óriási összegeket veszíthetnek. A kártérítési perekben a károsultak bizonyítási helyzetének erősítése és a titkos versenykorlátozó megállapodásokban részt vevő vállalkozások hallgatásának megtörése hozzájárulhat a versenyjogilag tisztább gazdasági élethez – mondta Wallacher Lajos.
