Közös ünnepre készül Zelenszkij és Magyar Péter, ez a pontos dátum: megváltozik Magyarország, Ukrajna és az EU sorsa – a lengyelek lehetnek az utolsó akadály
Ukrajnában sokan abban reménykedtek, hogy miután Orbán Viktor korábbi magyar miniszterelnök május 9-én távozott hivatalából, Ukrajna EU-tagság felé vezető útja jóval gördülékenyebbé válik. Ehelyett azonban felszínre kerültek olyan érdemi problémák, amelyek teljes körű kezelése kihívást jelenthet Kijev számára.
A Kyiv Independent szerint Brüsszelben egyre nagyobb a nyomás, hogy az uniós vezetők június 18-i találkozójáig megállapodás szülessen az úgynevezett csatlakozási klaszterek megnyitásáról. Azonban az uniós tagállamok nagykövetei aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy addigra nem biztos, hogy jelentős előrelépések történnek.
Az EU bővítésért felelős biztosa, Marta Kos többször is kijelentette, hogy Ukrajna készen áll mind a hat csatlakozási klaszter megnyitására. Az esetleges blokkolás tehát politikai indíttatású, és egyes uniós tagállamokhoz köthető.
Az 1-es klaszter, amely az Alapvetések nevet viseli, és olyan átfogó témákat érint, mint a demokrácia és a jogállamiság, mindig az elsőként megnyitott és az utolsóként lezárt fejezet egy csatlakozási folyamatban. A további öt klaszter szakpolitikai területekre koncentrál, amelyek teljesítése azt jelenti, hogy a csatlakozni kívánó ország jogrendje és normarendszere összhangba kerül az Európai Unió szabályaival és elvárásaival.
A választástól nem oldódott meg minden konfliktus
Bár Orbán veresége megváltoztatta a magyar–ukrán kapcsolatok hangnemét, ez nem feltétlenül szüntette meg azokat a problémákat, amelyek miatt Budapest eddig nem támogatta az első klaszter megnyitását. Magyar Péter a május 18-i bejegyzésében arra utalt, hogy António Costa, az Európai Tanács elnöke közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy a csatlakozási tárgyalások addig nem haladhatnak tovább, amíg a kisebbségekkel kapcsolatos kérdéseket nem rendezik.
Az Orbán-kormány korábban 11 követelést fogalmazott meg Ukrajnával szemben a magyar nyelv használatával kapcsolatban az ország nyugati részén, elsősorban az oktatás és a politikai élet területén.
Costa szóvivője megerősítette, hogy valóban beszélt Magyarral, azonban a beszélgetés részleteit nem kívánta kommentálni. Zelenszkij közleménye a Costával folytatott egyeztetésről nem tett említést a kisebbségi kérdésről. A magyar kormány szerint kétoldalú megállapodásra van szükség, amely garantálja a kisebbségek jogainak érvényesülését, és az ügy nem tűr halasztást.
Marta Kos bővítési biztos szerint az 1-es klaszter június végéig megnyílhat, ugyanakkor hozzátette, hogy ehhez szükséges az ír soros elnökség konstruktív együttműködése is az év második felében, hogy a többi klaszter megnyitását is előmozdítsák. Ehhez az uniós tagállamoknak előbb ki kell alakítaniuk egy közös álláspontot Ukrajnával kapcsolatban, azt követően összehívhatnak egy kormányközi konferenciát, amely hivatalosan is jóváhagyná egy vagy több klaszter megnyitását Ukrajna számára.
Az Európai Unió menetrendjét tekintve június 16-ra az Általános Ügyek Tanácsának ülését tervezték, két nappal az uniós vezetők csúcstalálkozója előtt. A kormányközi konferencia legvalószínűbb időpontja e két esemény közé eshet, ami lehetőséget adna arra, hogy az EU vezetői június 18-án Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel együtt ünnepelhessenek valamiféle áttörést. Ehhez azonban az kell, hogy Ukrajna megállapodásra jusson Magyarországgal. Ha ez megtörténik, akkor az első klaszter megnyílhat.
A fennmaradó öt klaszter esetében azonban az a várakozás, hogy a 4-es és az 5-ös klaszter – amelyek rendre a közlekedést és a mezőgazdaságot érintik – júniusban még nem nyílnak meg. A 6-os klaszter, amely a külkapcsolatokkal foglalkozik, várhatóan megnyílhat, amint a tárgyalások előrehaladnak, míg a 2-es és 3-as klaszter – amelyek széles körű gazdasági kritériumokat fednek le – továbbra is nyitott kérdésnek számít.
Május 18-án Ukrajna és Magyarország külügyminiszterei egyaránt arról számoltak be, hogy az ügyet haladéktalanul szakértői szintű egyeztetésekre delegálták, ami arra utal, hogy mindkét fél nyitott a patthelyzet feloldására.
Nemcsak Magyarországra kell figyelnie Zelenszkijnek
Azonban Kijevnek nem elég hazánkat megnyugtatnia. Lengyelország nem akadályozza ugyan az 1-es klaszter megnyitását, Varsó azonban egyelőre óvatosnak mutatkozik azokon az ágazati területeken, ahol leginkább tart Ukrajnától. Ezek a mezőgazdaság és a közlekedés.
Az Európai Politikai Központ (European Policy Center) brüsszeli agytröszt áprilisi rendezvényén Tarasz Kacska ukrán miniszterelnök-helyettes – aki az európai integrációért felel – e két területet nevezte meg a csatlakozási tárgyalások lehetséges akadályaként.
„A lengyel gazdák attól tartanak, hogy Ukrajna európai integrációja hatással lesz az általuk kapott támogatásokra” – mondta Kacska, aki igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy Ukrajna nem szeretne fenyegetést jelenteni a lengyel gazdák számára.
Varsó aggodalma abból fakad, hogy az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) keretében a támogatásokat elosztják. Kacska szerint a kérdés megoldásához az Európai Uniónak kellene átalakítania a mezőgazdasági támogatási rendszert, és Ukrajnának kell változtatnia.
A miniszterelnök-helyettes azt is elismerte, hogy a közúti szállítás szintén rendkívül érzékeny terület, és hangsúlyozta, hogy Kijev feladata olyan megoldást találni, amely nem jelent fenyegetést a lengyel kamionsofőrök számára.
Ugyanakkor valószínűleg nem Lengyelország az egyetlen ország, amely ágazati aggályok miatt visszafogja a folyamatot. Franciaországnak is hasonló fenntartásai lehetnek, különösen azért, mert a mezőgazdasági szektor politikailag kiemelten fontos Párizs számára.
