– Sosem nyilatkozik az EP-választási várakozásairól...
– Így igaz, nem szoktam – mondta a Sonline.hu kérdésére Kaposváron Göncz Kinga, aki kedden a sonline szerkesztőségébe látogatott.
– A pártvezetés nem állított követelményeket? Ennyi százalékkal és képviselővel elégedettek lennék, ennyivel nagyon nem. Nem lenne ez furcsa: megfogalmazni a célt.
– Ebből a szempontból picit más ez a választás – folytatta Göncz Kinga, az MSZP listavezetője. – Ilyen értelemben nincs nyertes meg vesztes. Az Európai Parlament kicsit másként működik, mint a magyar Parlament. A magyar képviselők az egyes pártcsaládokba ülnek be. Nincsen abszolút többséggel rendelkező frakció, hanem együttműködési kényszer van, időnként nagykoalícióval. A Néppárt, amelyik most a legerősebb, és a szocialisták frakciója gyakran együttműködik. A liberálisok, mint a harmadik erő, szintén ezt teszi. A magyar érdekek képviselete azt kívánja, minden frakcióban legyen erős magyar képviselet.
– Azért titkon vannak remélt számok, képviselői helyek?
– Ki kell ábrándítsam, nincsenek – felelte Göncz Kinga.
– Lévai Katalin 11. helyre sorolásáról mondta, legjobb lenne, ha ő is visszamehetne Brüsszelbe.
– Azt szeretném, ha huszonkét képviselőnk kerülne be.
– Ez egy kicsit illúziónak tűnik.
– Tényleg?
– Giró-Szász András mondta kedden: a 3 vagy kevesebb hely az MSZP széteséséhez is vezethetne.
– Giró-Szász András...
– ...nem baloldali politológus.
– Ha visszanézünk az elmúlt hét évre, folyamatosan azt hallottunk, az MSZP nincs is, szétesett, előrehozott választások lesznek. Akkor lennék meglepve, ha valaki hinne ezeknek a jóslatoknak. Miközben most éppen egy válságkezelő kormány működik világos feladatokkal és célokkal, hogy a 2010-es választásokig Magyarországot gyorsuló fejlődési pályára állítsa. Nekem ez vágyvezérelt gondolkodásnak tűnik, vagy olyannak, mint a Móricka a klasszikus viccben: mindenről egy dolog jut eszébe.
– Az ellenzék bírálja a kormányt, ez a dolga, nem?
– Az lenne, de ezt ily módon nem illik Európában csinálni. Az ellenzék nem az ügyekről, hanem személyiségekről beszél, személyes minősítéseket tesz: ez nem a vita, hanem a lejáratás eszköze. A kormány legitimációjának a megkérdőjelezése sem európai viselkedés. Az igen, hogy ügyekben legyen nagyon kritikus az ellenfél. Az sem európai, hogy nem a parlamentben zajlanak a viták: nem tudom, Orbán Viktort mikor hallottam utoljára megszólalni ott. Egy európai vezető a parlamentben szokta lejátszani ezeket a vitákat. Európában egyrészt az lesz a dolgunk, hogy a magyar érdekeket képviseljünk, és a másik az, hogy hozzuk haza az európai értékeket, mert a magyar politikai kultúrában elég nagy hiány van belőlük.
– Európáról beszélünk, europarlamenti választás lesz, de a pártok többnyire belpolitikai kérdéssé teszik a kampányt, az embereket az adó- és nyugdíjügyek érdeklik jobban.
– Azért válogassuk szét a pártok törekvéseit. Az MSZP megpróbál európai ügyekről beszélni, belpolitikai összefüggésekkel. Ha a válságkezelésről beszélünk, az belpolitikai ügy, de legalább annyira európai ügy is. Ha a szélsőségekkel való együttműködésről beszélünk, annak is megvan mindkét vonatkozása. Európában nem illik szélsőséges pártokkal együttműködni, miközben a Fidesz csaknem nyolcvan helyen együttműködik a Jobbikkal az önkormányzatokban.
– De mennyire szól valóban európai ügyekről a kampány?
– A kampány részben az, aminek látszik, részben az, aminek hallatszik. A Fidesz kampánya egy szóról szól: Elég. Európának az a lényege, hogy nem indulatból, erőből, agresszióból politizálunk, Európa tulajdonképpen egy békeprojekt. Ehhez képest az egyetlen indulatszóra épített kampány érdekes összefüggéseket vet föl. Miből elég? Az Európai Unióból? Az EU-tagságunkból? Az uniós támogatásokból?
– Tippelhetek? Az MSZP hét éves kormányzására gondolnak.
– Remélem, nem feltételezi, hogy ennyire naiv vagyok. Akkor viszont teljesen félrevezető, hogy azt ne mondjam, hazug, merthogy most nem az országgyűlési választások lesznek. Majd jövőre...
– Az MSZP népszerűtlen intézkedéseket hozó válságkormányzása mennyire nehezíti a kampányát?
– Minden válsággal küzdő kormányzó pártnak van valamiféle népszerűségvesztése Európában. Sok helyütt jobboldali pártok kormányoznak, így akár az európai baloldal lehet a legerősebb frakció. Azt látom, hogy az emberek értik, egy válság esetében nekünk is kell lépéseket tennünk. Az EU sokat segít nekünk, nem itt tartanánk, ha nem lennénk tagok. Azt is értik az emberek, hogy a válság nemcsak Magyarországot sújtja, és hogy vannak nálunk jóval rosszabb helyzetben lévők is. A Baltikum nagy részén duplája a gazdasági visszaesés. Az emberek azt is látják ebben a hét évben, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke 40, a béreké 30 százalékkal nőtt. Érzek megértést az emberekben.
– Mondják: az MSZP-SZDSZ kormány bőkezű intézkedéseit kell 2006 óta megfizetnünk. Mások szerint 2001-ben, a Fidesz-kormány idején kezdett elszállni a költségvetés.
– 2001-ben kezdődött, de tény, hogy a válság azért sújtja jobban az új belépőket, mert a világgazdasági konjunktúra kedvező hatásai közben nemcsak az állam adósodott el, hanem az önkormányzatok, a vállalkozások és a családok is. Ez a hatás összeadódott. A azonban nem emelkedett a várt mértékben, és ez nem a kormányon múlott. Az látom, hogy az emberek megértik az összefüggéseket, ha elmagyarázzák nekik.
– Európai választás lesz, belpolitikai mezőben, ahol baloldali szavazókat kell megszólítaniuk, a Fideszhez átpártoltakat is. Hogyan győzné meg őket, hogy nem ott van a helyük, nem egyszerű hét év, és nem egyszerű hetek után?
– Egyrészt, menjenek el minél többen szavazni. Akkor mutat kiegyensúlyozott képet egy szavazás, ha nagy arányban vesznek részt rajta.
– És akkor nem éri el a küszöböt a Jobbik.
– A Jobbiknak nincs országosan 5 százalékos támogatottsága, de alacsony részvételnél elérhetik a küszöböt. És az indulatok sajnos jobban mozgósítanak. A részvétel fontos tehát. Lehet a politikát nem szeretni, de nem érdemes nem részt venni benne, a választásokon. Az európai baloldal értékei fontosnak lesznek a jövőben. Ilyen érték a szolidaritás, amire még szükségünk lesz.
– Összezavarhatom a képet azzal, hogy ma egy baloldali párt nem feltétlenül baloldali programot képvisel? Amint egy jobboldali sem feltétlenül jobboldalit. A 13. havi elvétele nem baloldali lépés, a Fidesz jobboldaliként megtartotta volna.
– Miből? Ez maga a populizmus. A 13. havi nyugdíj megtartása az államcsődhöz, az euró/forint-árfolyam olyan mértékű elszállásához vezetett volna, amit nem bírt volna el a több százezer devizahiteles családja.
– Nem annyira a 13. nyugdíjat akartam védeni – bár anyukám ezért megróna...
– Fizesse ki neki! Van családi szolidaritás...
