Innovatív gyógyszerek – árfolyam-emelkedés

A legutolsó szempont jelenleg igen sérülékeny alapon nyugszik. A cikkben megpróbálom bemutatni azokat a legfontosabb szempontokat, amelyek aláhúzzák az innovatív szerek fontosságát, és bemutatják a gazdasági válság okozta nehézségeket.

Magyarországnak sajnos katasztrofálisak az egészségügyi mutatói. Nálunk a legkisebb a születéskor várható átlagos élettartam az OECD-államok közül, amely a férfiak esetében nyolc, a nők esetében hat évvel marad el az EU-országokétól, elsősorban a kardiovaszkuláris és az onkológiai megbetegedések miatt. Magyarországon a magas vérnyomásban szenvedők száma 70 százalékkal magasabb az uniós átlagnál. A felnőtt lakosság több mint a fele túlsúlyos vagy elhízott. A nők nyolc, a férfiak 7 százaléka cukorbeteg, arányuk az elmúlt három évben másfélszeresére emelkedett. A cukorbetegség növekedése Magyarországon 22 százalékos, ez EU-rekordnak számít (Europrevent kongresszus, 2008. május 1–3., Párizs). A rosszindulatú daganatok okozta halálozás 1,8-szerese, a szív-koszorúér betegség okozta a háromszorosa, az agy-ér betegség okozta a négyszerese, az alkoholos – krónikus máj- – betegség okozta halálozás pedig a hétszerese az Európai Unió átlagának.

Hazánkban a legmagasabb az elvesztett aktív életévek száma. Az okok sokrétűek, és ezeknek a taglalása nem tartozik ezen cikk feladatai közé, de arra mindenképpen rávilágít, mennyire szükségünk van az új, innovatív gyógyszerekre, amelyek hatékony segítséget jelenthetnek ebben a küzdelemben. A Karolinska Intézet 2005-ös felméréséből az is kiderül, hogy az onkológiai gyógyszerek hozzáférhetősége szempontjából Magyarország az „átlag alatti” kategóriába tartozik, tehát nálunk kell a leghosszabb ideig várakozniuk a betegeknek arra, hogy egy modern rákgyógyszer széles körben elérhetővé váljon.

Ahogy az idézett számok is mutatják, az innovatív gyógyszeripar jelentős mértékben hozzájárul az EU gazdasági stabilitásához, és igen jelentős mértékben fektet be kutatás-fejlesztési tevékenységekbe. Ez utóbbi viszont rendkívül magas kockázattal járó tevékenység, tekintettel arra, hogy száz lehetséges alapanyagból egy válik gyógyszerré a megközelítőleg tízéves kísérletezés és egyéb vizsgálatok (toxikológia, kinetika) elvégzését követően. Mindezen vizsgálatok költsége egyes számítások szerint meghaladja az egymilliárd dollárt. Sajnos a gyógyszer árának a meghatározása is egyre kiszámíthatatlanabbá válik, ugyanis Európában az árra és a támogatásra vonatkozó döntések nemzeti hatáskörbe tartoznak. Nem lehet tudni, mennyi ideig tart a folyamat, mi lesz a végső ár, milyen kiegészítő információkat várnak el a hatóságok… Ez egy megjósolhatatlan kimenetelű szerencsejátékhoz hasonlítható, ahol a regulációs akadályok sikeres teljesítése esetén sem lehet tudni a végső támogatotti árat és a kihirdetés idejét.

Az áraknak óriási jelentőségük van a referenciaárazás szempontjából is. Ma gyakorlatilag minden állam figyeli a többi tagország árait, és igyekszik azokat maximálisan figyelembe venni a végső döntés meghozatalakor. Ez viszont azt is jelenti, hogy egy jelentősebb mértékű árfolyamváltozás negatív hatással lehet a többi ország árszínvonalára is. Nagyobb fokú árfolyamromlás esetén pedig két további hatással is lehet számolni: egyrészt nagymértékben romlik a nem euróban (vagy dollárban, svájci frankban, jenben) értékesítő országok nyeresége, másrészt jóval nagyobb lehetőség nyílik a reexportra is.

Összefoglalás. A hazai valuta a jelenlegi gazdasági válság idején különösen sérülékennyé vált. A cikk írása idején 1 euróért 310 forintot kellett adni a bankközi piacokon. Könnyen belátható, hogy az ipar nem tudja sokáig elviselni a további romlásból fakadó veszteséget, és mindenképpen tárgyalni kell a kormányzattal a helyzet megoldása érdekében. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete a napokban kidolgozza javaslatait, és szándékaink szerint közös kompromiszszumok mentén megoldást találhatunk erre a problémára.

– 3,5 százalékát adja a teljes EU gyártási kapacitásának

635 ezer munkahelyet biztosít

– Százezres létszámban dolgoznak a k+f-ben

21,7 milliárd euró befektetés a k+f-be

– Az európai k+f 18 százalékát a gyógyszeripar jelenti, amely az öszszes többi iparágnál nagyobb mértékben folytat ilyen jellegű tevékenységet

36 milliárd euró külkereskedelmi forgalom

– A high-tech iparágak közül a gyógyszeripar jelenti a legmagasabb hozzájárulást az európai gazdaság stabilitásához

– 3,5 százalékát adja a teljes EU gyártási kapacitásának

635 ezer munkahelyet biztosít

– Százezres létszámban dolgoznak a k+f-ben

21,7 milliárd euró befektetés a k+f-be

– Az európai k+f 18 százalékát a gyógyszeripar jelenti, amely az öszszes többi iparágnál nagyobb mértékben folytat ilyen jellegű tevékenységet

36 milliárd euró külkereskedelmi forgalom

– A high-tech iparágak közül a gyógyszeripar jelenti a legmagasabb hozzájárulást az európai gazdaság stabilitásához-->