Tovább nem csökken a kassza
Hasznos, de rosszkedvű konferencia volt a mostani – jegyezte meg Vojnik Mária, a szaktárca államtitkára, hiszen a gazdasági válság nem hagyta érintetlenül az egészségügyi ágazatot sem. Ám a rosszkedvnek nem szabad eluralkodnia, hiszen akkor nem lesz energiánk a megoldásokra. Utalt arra, hogy az adóátrendezés és a járulék mértékének, valamint a befizetett járulékok esetleges csökkentése miatt esik az Egészségbiztosítási Alap bevétele, így ehhez kell igazítani a kiadásokat. Ezért a gyógyító-megelőző ellátások és a gyógyszertámogatások tervezett költségvetését 30 milliárd forinttal meg kellett kurtítani, de a kormány megígérte: a várható további forrásszűkülés ellenére sem nyúlnak a következő időszakban az ágazat költségvetéséhez.
A gyógyító-megelőző kassza több kifizetési jogcímén 13,2 milliárd forintot takarítottak meg. A a gyógyítás finanszírozási rendszerének átalakításával olyan intézkedések történnek (a teljesítményvolumen-korlát eltörlése, gyógyítási alapdíj megemelése), amelyek eredményeként az egészségügyi ellátórendszer megőrzi működőképességét, és az esetleges bevételcsökkenés hatásai mérséklődnek. Az intézmények előre kiszámítható bevétele – azaz az előre közölt alapdíj – lehetővé teszi a szolgáltatók számára, hogy bevételeiket, kiadásaikat tervezhessék, ezáltal stabilabb gazdasági hátteret biztosítsanak a szakmai munka számára a jelenlegi nehéz helyzetben is.
Ha az egyes egészségügyi szolgáltatók megvívták a saját harcukat, megkezdődhet az együttműködés időszaka, elsősorban a betegek minél jobb ellátása érdekében. Van lehetőség a kapacitások átcsoportosítására, az alap-, valamint a járóbeteg-szakellátás fejlesztésére, elsősorban uniós forrásokból.
Ha a feladatot átvállaló szolgáltató ténylegesen nem végzi el a teendőit, a szakellátásra kötelezett önkormányzatnak gondoskodnia kell a betegek ellátásáról. E kötelezettség alapján a feladat ellátásának megszervezése a megyei önkormányzatot terheli.
Ezt megteheti úgy is, hogy létrehoz egy egészségügyi szolgáltatót a tulajdonában lévő kórház működtetésére, vagy köthet egy másik egészségügyi szolgáltatóval új feladatátadási szerződést. Jelenleg az önkormányzat saját gazdasági társaságot hoz létre (nonprofit kft.-t vagy nonprofit zrt.-t), amely egészségügyi szolgáltatóként működteti a kórházat. Megteheti, hogy költségvetési intézményt alapít a működtetésre, vagy további alapítók részvételével sor kerülhet gazdasági társaság alapítására.
A feltétel az, hogy megkapja az ÁNTSZ-től a működési engedélyt, és az OEP megkösse vele a finanszírozási szerződést. Az államtitkár asszony jogosnak tartja a kritikát, hogy sok esetben átláthatatlanul alakulnak ilyen-olyan társasággá a kórházak, s félő, hogy lassan már nem találni jogutódot. Ennek oka, hogy a Mikola István, majd a Csehák Judit minisztersége alatt megalkotott kórháztörvényeket megsemmisítették, de nem alkottak helyettük egy harmadikat, ezt a mulasztást sürgősen pótolni kell.
Utalt a biztosító szerepére, s kijelentette, az OEP-finanszírozásában egyre inkább fölerősödik az ellenőrzés, hiszen a közös kasszából a gyógyulást, az életminőséget és a túlélést kell megvásárolnia. A vásárlás alapelvei azonban nem változnak, továbbra is él a szolidaritás, a megfelelő tudományos bizonyítékok alapján történő finanszírozás, de az is, hogy az új eljárások mellett – ha a terápia kivált egy korábbi drágábbat – erősíteni kell a generikumok (lejárt szabadalmi védettségű készítmények) térnyerését.
A második negyedévben négy nagy terápiás területen indul be az orvosok értékelése és továbbképzése. Az emelt és kiemelt támogatási jogcímen utalványozott készítmények felhasználását egyre alaposabban ellenőrzi a pénztár. Az év közepétől a számítógéppel nyomtatott vényeken fel kell tüntetni egy ún. „extra” vonalkódot az orvosnak, ez minden korábbinál hatékonyabb ellenőrzésekre ad lehetőséget. VG
