Egyéni vállalkozók, cégek – Minden a 2010-es változásokról

Az állami cégvezetők juttatásaihoz hasonlóan napvilágra kerülnek a szabályozott piacra bevezetett, nyilvánosan működő részvénytársaságok igazgatótanácsi, felügyelőbizottsági tagjainak járó díjazások is. Korlátozzák viszont a cégtulajdonosok, cégvezetők lakcímének megismerhetőségét. A költségkedvezmény révén pedig bátrabban pereskedhetnek a munkavállalók.

Lényegesen egyszerűbbé válik azoknak a dolga, akik egyéni vállalkozóként próbálnak szerencsét az üzleti életben. Elektronikus úton veszik őket nyilvántartásba, jegyzik be a változásokat, és szüntetik meg a vállalkozásukat. A bejegyzésről igazolást kapnak, illetéket, díjat nem kell fizetniük. Tevékenységükhöz nem szükséges egyéni vállalkozói igazolvány. Akinek van, az megtarthatja, az újonnan piacra lépő pedig, amennyiben szükségét érzi, a nyilvántartó hivataltól kérheti. Az egyéni vállalkozó legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltetheti a működését. Ezt be kell jelentenie, és – amennyiben van – az igazolványt le kell adnia.

A nyilvántartásba vett egyéni vállalkozó egyéni céget alapíthat. A társaság közjegyző által készített vagy ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott alapító okirattal és cégbírósági bejegyzéssel jön létre. Az érintett a cég jegyzett tőkéjét szabadon megválaszthatja, és azt is, hogy a tőkét meghaladó kötelezettségek teljesítéséért korlátolt vagy korlátlan felelősséggel áll-e helyt. A korlátolt felelősségű cég – kfc. – esetén a létesítő okiratban meg kell határozni a pótbefizetés összegét, amelyet a tag akkor köteles teljesíteni, ha a vállalkozás vagyona nem fedezi a tartozásokat.

A korlátlan felelősségű egyéni cégnél – ec. – a vállalkozó korlátozás nélkül felel üzlete és a saját vagyonával. Az egyéni cégre a gazdasági társaságokra, a cégeljárásra, a végelszámolási, csőd- és felszámolási eljárásra vonatkozó szabályok, valamint a számviteli törvény rendelkezései érvényesek.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható