PC: A Bajnai-kormány látványosan működőképesebb
Gyurcsány a miniszterelnöki posztról való távozásával egyszerre igyekezett saját párton belüli pozícióját megőrizni, és a gazdasági válságkezeléssel kapcsolatban kialakult politikai patthelyzetet feloldani. Ezek közül azonban csak az utóbbit sikerült megvalósítani. A szocialisták Lendvai Ildikó vezetésével egy kollektív és deklaráltan átmeneti pártvezetést választottak. Ettől kezdődően az MSZP-vel kapcsolatban egész évre rögzült a nyilvánosságban a belső ellentétektől gyötört, meghatározhatatlan politikai irányvonalú párt képe.
Az önmagát ideiglenes válságkezelőként meghatározó Bajnai-kormány stabilitását és cselekvőképességét azonban mindez nem befolyásolta, a szocialista képviselők és a Retkes-féle pártvezetéstől teljesen elszakadt SZDSZ-frakció egész évben kényelmes parlamenti hátteret biztosított a kormány számára.
Ugyanakkor hiába volt az új kormány látványosan működőképesebb elődjénél, és hiába tudott Bajnai valamelyest népszerűbb lenni Gyurcsánynál, nem nőtt sem az MSZP, sem a kormány támogatottsága. Ez pedig igazolja, hogy egy kormány bármennyire is távol tartja magát a pártpolitikai ügyektől, abban az értelemben sosem lehet „szakértői”, hogy működése és megítélése független legyen a fennálló politikai közegtől és erőviszonyoktól.
A Bajnai-kormány megalakulása után a helyzet gyorsan megváltozott: Magyarország a piac és a nemzetközi pénzügyi szervezetek szemében néhány hónap alatt elrettentő példából szinte mintaországgá vált. Az új kormány gyorsan és határozottan cselekedett. A korábbi gyakorlattal szakítva nagyobb részben kiadáscsökkentéssel és nem a bevételek növelésével tudta tartani a hiánycélt.
A nyár elején a nemzetközi piacokon is javult a hangulat, a válság kitörése után tapasztalt, sokszor irracionális pánik eltűnőben volt. Bajnai Gordon tehát bizonyos szempontból szerencsés időpontban vette át a kormányzást. 2009-ben töretlenül folytatódtak a politikai botrányok. Nem meglepő, hogy a korrupció észlelt szintje tovább növekedett.
Az európai parlamenti választásokon a Fidesz nagy győzelmet aratott, de az egységes jobboldal kialakítására törekvő politikai stratégiája ismét kudarcot vallott, így az EP-választás legnagyobb nyertesének egyértelműen a Jobbik volt nevezhető. Mindezek alapján kimondható, hogy az 1990-es évekre jellemző plurális pártrendszert a 2000-es évek elején felváltó kétpólusú rendszer– a baloldal szétesésének következtében – felbomlott, de hogy milyen irányba mozdul el, az jelenleg még nem látható pontosan.
