BUX 42,978.09
-1.10%
BUMIX 3,930.18
-0.67%
CETOP20 1,992.73
-1.02%
OTP 10,295
-1.62%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+4.87%
+0.84%
-0.70%
ZWACK 17,450
+2.35%
0.00%
ANY 1,600
0.00%
RABA 1,165
-0.43%
+4.04%
+1.95%
-3.85%
0.00%
OPUS 186.6
-1.69%
-0.41%
-0.37%
0.00%
-3.72%
OTT1 149.2
0.00%
-2.87%
MOL 2,872
+1.06%
DELTA 39.85
+1.92%
ALTEO 2,380
+0.85%
0.00%
-1.98%
EHEP 1,780
+0.56%
-7.64%
+0.13%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-3.28%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
+0.93%
+0.76%
+0.35%
0.00%
-0.31%
NUTEX 11.65
-6.80%
GOPD 12,000
-5.51%
OXOTH 3,740
+7.78%
0.00%
NAP 1,210
0.00%
0.00%
+8.74%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Meglepő eredmény: a szavazásnál a legfontosabb a pártprogram

A Forsense felmérése szerint a válaszolók relatív többsége a párt választási programját említette a leginkább fontos szempontnak a szavazáskor, a második helyre a pártok elmúlt időszakban nyújtott teljesítménye került, míg a harmadik helyen a párt első emberének alkalmassága áll.

A választóknak fontos a programba foglalt jövőkép

A Forsense felmérésében a különböző pártok választásának lehetséges motivációit kutatta, illetve azt vizsgálta, hogy mely intézmények és személyek befolyásolják a választók döntéseit.

Az összes válaszoló 44 százaléka a párt választási programját tartja a leginkább fontosnak döntésekor - erre a mindennapi érzékelésünknek némileg ellentmondó eredményre jutott a közvéleménykutató cég. Ezt az opciót a megkérdezettek 29 százaléka első helyen jelölte, további 15 százalékuk pedig másodikként. Ehhez kapcsolódva a megkérdezettek további 17 százaléka a konkrét ígéretek meghatározó szerepét emelte ki. A pártok elmúlt időszakban nyújtott teljesítményét a válaszolók 42 százaléka említette, 24 százalék elsőként, további 18 százalék másodikként. A motivációk közül harmadik helyen a párt első emberének alkalmassága áll 33 százalékos támogatással (12-21 százalék). A válaszolók további 20 százaléka mondta azt, hogy a legkisebb rossz alternatíváját választja. Összességében tehát a pártok kínálatának megítélésekor meghatározó szerepet játszik programba foglalt jövőképük, illetve az ezzel összefüggő ígéreteik.

Jelentős változásokat tapasztalhatunk, ha a 2006 év elején végzett kutatás adataival hasonlítjuk össze az eredményeket. Az előző országgyűlési választások előtt az összes válaszoló 62 százaléka tartotta fontosnak a pártok korábbi időszakban nyújtott teljesítményét, ma ez a szempont jóval ritkábban fordul elő.  A pártok választási programját – az idei eredményekhez hasonlóan – akkor is a megkérdezettek 39 százaléka említette, és ugyancsak hasonló arányban tartották fontosnak a párt első emberének alkalmasságát (37 százalék). Az előző választási ciklus végén a legkisebb rossz elve volt a legkevésbé támogatott opció (13 százalék), ma ezt többen, a választópolgárok egyötöde tartja döntésekor meghatározó szempontnak.

A különböző választói csoportok esetében más-más dimenziók kerülnek előtérbe a pártválasztás során. A Fidesz szavazói az átlagnál nagyobb arányban említik a párt konkrét ígéreteinek fontosságát (25 százalék), valamint a párt első emberének alkalmasságát. Az MSZP szavazóknál ezzel szemben lecsökken a párt ígéreteinek fontossága (9 százalék), kevésbé hangsúlyos a program szerepe (38 százalék) és megnövekszik a párt elmúlt időszakban nyújtott teljesítményének a hatása (57 százalék).  A Jobbik szavazói az átlagnál nagyobb arányban tartották fontosnak a párt választási programját (51 százalék) és a párt konkrét ígéreteit (22 százalék). Az LMP kisszámú szavazójának 81 százaléka mondta azt, hogy a párt választási programja a fontos, bár ebben a körben a legkisebb rossz elve is hangsúlyosabban jelent meg.  (46 százalék).

A hiteles kampány döntő lehet a választáskor 

A Forsense vizsgálata arra is kitért, hogy a voksolás előtt ki vagy mi befolyásolja leginkább a választópolgárokat döntésükben. A hat felkínált alternatívából kettőt választhattak ki a kutatás résztvevői. A válaszolók 35 százaléka nagyon határozott, és bevallása szerint már senki és semmi nem befolyásolja választásában. Ez a hozzáállás az idősekre, az alacsony jövedelműekre, illetve az alacsony iskolai végzettségűekre jellemző az átlag felett.

A személyes hatások között kiemelkedik a család, (35 százalék) mint meghatározó faktor, ennél jóval kevesebben említették a barátokat (7 százalék), valamint a munkatársakat, ismerősöket (4 százalék). Döntésünk során tehát elsősorban az erősebb társadalmi kötésekre támaszkodunk, ugyanakkor a távolabbi kapcsolatok is hatnak politikai gondolkodásunkra.

A személyes hatások mellett természetesen a választási kampányok hitelessége (36 százalék) befolyásolja leginkább a szavazókat, amit a válaszolók elmondása szerint a különböző médiumokban látottak, hallottak követnek (28 százalék). E két szempont különösen fontos azoknál, akik csak a választás napján, vagy az azt megelőző néhány napban határozzák el, melyik pártra adják szavazatukat. Ebben a csoportban 45 százalék azok aránya, akik a hiteles választási kampány szerepét jelölték meg, és közel 40 százalékuk említette a média szerepét. A 35 év alattiak körében szintén a pártok hiteles kampányának fontossága emelkedik ki, míg a legfiatalabbak (első választók) között az átlagnál nagyobb a család pártválasztást befolyásoló hatása.

Ebben a kérdésben jól látható eltérések vannak a különböző pártok szimpatizánsai között. A Fidesz esetében a család sokkal fontosabb befolyásoló tényező (45 százalék), mint a többi párt szavazóinak esetében. A legalacsonyabb átlagéletkorral rendelkező Jobbik szavazóbázisában ugyanakkor kisebb a család befolyásoló szerepe (24 százalék), ezzel szemben kiemelkedik a kampány hitelességének fontossága (45 százalék). Ugyanez elmondható a szocialista szavazókról is, 43 százalékuk említette, hogy a hiteles kampányt fontosnak tartja, 38 százalékuk pedig a családi hatás szerepét hangsúlyozta.

Módszertan

A Forsense választáskutatási programjában kérdőíves közvélemény-kutatást végzett januárban, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztek meg az intézet kérdezőbiztosai CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt. A mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az elemzésben közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek