BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Közélet

OÉT: meddig tart a mellőzés?

Egyre kétségesebb annak a macska-egér játéknak a kimenetele, amelyet az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) érdek-képviseleti oldalainak kell űznie a kormánnyal annak megalakulása óta. Az elmúlt egy hónapban ugyanis hiába várták és kérték az érdek-képviseleti felek a kabinetet, hogy üljenek tárgyalóasztal mellé, nem kaptak választ. Az érdekegyeztetés vekkere ugyanakkor kíméletlenül ketyeg, július 19-én ugyanis lezárul a parlamentben a törvénykezési szakasz. Az OÉT legutóbbi plenáris ülését 2010. május 7-én tartotta.

Lenne pedig miről egyeztetni a feleknek, főként annak tükrében, hogy az Orbán Viktor által bejelentett 29 pontos akcióterv számos pontja jelentősen befolyásolja majd mind a munkavállalók, mind pedig a munkáltatók mindennapjait. A kormány jelenlegi gyakorlatában azonban nyoma sincs a konzultációnak.

Rossz ómen, hogy a munka világát érintő kérdéseket a kormány egyéni országgyűlési képviselői indítványok formájában vitte a parlament elé – vázolta a helyzetet lapunk kérdésére Hernádvölgyi Andrea, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének alelnöke. Mint mondta, a képviselői indítványoknak az az egyik legfőbb ismertetőjele, hogy azokról nem kell vitázni. A szociális partnerek így nem érzik megalapozatlannak azt a félelmüket, miszerint a kormány látóköréből erőteljesen kikerült az egyeztetés folyamata. Példaként említette Hernádvölgyi Andrea a családtámogatási rendszert érintő változásokat, amelyek kapcsán a kormány gyakorlatilag egyből konkrét intézkedéseket jelentett be anélkül, hogy bármiféle vitát folytattak volna ez ügyben az OÉT szakbizottságaival.

Az érdekegyeztetés mellőzése annak tükrében is érdekes viselkedésforma, hogy az OÉT működését törvény biztosítja. Magyarán: az érdek-képviseleti feleknek jogosítványuk van arra, hogy a makrogazdaságot érintő kérdésekbe is beleszóljanak.

Az új adó- és járulékszabályok bevezetéséhez, a nagy elosztó rendszerekkel kapcsolatos intézkedések végrehajtásához társadalmi támogatottság is szükséges, ez érdekegyeztetés nélkül ma Magyarországon elképzelhetetlen – fejtette ki véleményét lapunk kérdésére Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. Elmondása szerint nem szeretnék, ha a kormány nélkülük, a fejük felett hozna meg olyan döntéseket, amelyekbe az elmúlt több mint két évtized során jócskán volt beleszólása az OÉT-nek is. „Összességében szimpatikusnak tartjuk a 29 pontos intézkedéstervet, fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy ezek csupán irányvonalak” – véli Dávid Ferenc. Mint mondta: a munkáltatói és a munkavállalói oldal szeretné megismerni az intézkedések normaszövegét, valamint a változások hatálybalépésének idejét is. A gazdaságot érintő intézkedések kapcsán Dávid Ferenc hangsúlyozta, a pontok többsége kedvező lehet a vállalkozásoknak, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem kell róluk beszélni.

Az OÉT munkaadói és munkavállalói oldala éppen ezért a múlt héten immáron hivatalos levélben is megkérte Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert, hívja össze az OÉT plenáris ülését, lapzártánkig azonban nem érkezett válasz a kormány részéről sem a levélre, sem pedig lapunk kérdésére. A tárcától azt kérdeztük, hogy eddig miért nem egyeztettek a szociális partnerekkel. HM

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek