Inkább maguktól állnak fel
Ugyanígy működik a vezetőcsere szinte mindenütt Európában. Ausztriában például – ahol a magyarországinál sokkal nagyobb szerepük van az állami vállalatoknak – egy új pártszínezetű kormány felállásakor azonnal csomagolni kezdenek a vezetők. Sőt, akár a teljes menedzsment is megváltozhat.
Kivételt Európában a skandináv országok képeznek, ahol a kulcsvállalatok a szokásosnál jóval stabilabbak. Fontos persze kiemelni: korábban az észak-európai államokban is csak azért volt ritka a politikai váltást követő személycsere, mert csak néha fordult elő nagy politikai átalakulás. Az elmúlt évtizedekben alig volt olyan választás, amely után nem baloldali kormány alakult. Azonban még azt követően sem történt a magyarországihoz hasonló nagyságrendű személycseredömping, hogy az utóbbi években előretörtek a liberális és a jobboldali pártok. Emellett a pozíciók új betöltőinek kinevezési módszere is eltér a magyarországitól. A skandináv államokban, amennyiben vezetőcserét szeretne a kormány – néhány extrém esetet leszámítva –, megvárja, amíg a leváltandó elnök mandátuma lejár, és utána helyezi a posztra a hozzá lojálisabb vezetőt. Minél több időt töltenek hatalmon az új kormányok, annál inkább a hozzájuk közelebb állók kerülnek a fontos pozíciókba, de a vezetők ezekben az országokban nagy általánosságban hűségesebbek a szervezethez, mint a pártokhoz.
A nyugat-európai államok többségében nem törekednek mindenre kiterjedő leváltásokra; Németországban a nagy közlekedési vállalatoknál az igazgatótanácsokban hajtanak végre váltást, s a menedzsmenthez nem feltétlenül nyúlnak hozzá – mondta lapunknak Juhász Attila, a Political Capital elemzője.
A kormányváltást követő vezetőcsere nem jelenti automatikusan azt, hogy mindez antidemokratikus. A legnagyobb leváltási hullám például épp a kontinens egyik legstabilabb demokráciájában, Nagy-Britanniában szokott jelentkezni. Jól jellemzi az ottani helyzetet, hogy most, a kormányváltás után néhány héttel több internetes kormányzati portálon is az az üzenet fogadja a látogatót: tekintse az ott lévő információkat semmisnek, amíg el nem készül az új kabinethez lojális honlap.
Az öreg kontinens mellett az Egyesült Államok példája ehhez hasonló: Washingtonban a kormányváltás pillanatában nyolcezer ember, azaz a teljes apparátus kezdi megkönnyebbülten dobozolni a holmijait, hogy átadja helyét a pozíciók új betöltőinek. Ez a fajta totális csere Európában azonban csak nagyon ritkán fordul elő. VG
