Jövőkép: lehet másként is?!
Múlt nélkül nincs jövő – idézte a latin mondást Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) korábbi elnöke a Magyarország 2025 címmel lezajlott hároméves akadémiai kutatás eredményeit bemutató sajtótájékoztatón. Szerinte a kutatást végző szakemberek és az „önkéntesek” a jelen lenyomata alapján kendőzetlenül mutatják be az EU-tag Magyarország – a politikai elit és a társadalom/gazdaság – számára a jövő alternatíváit. Kiemelt értéke a kétrészes tanulmánykötetnek, hogy sok-sok fiatal munkája, véleménye is megjelenik benne, „olyan ifjaké, akik 2025-ben az ország vezetői lehetnek”.
Külön is méltatta a 980 középiskolás, s négy egyetem és főiskola 501 hallgatója körében végzett felmérés eredményeit. Elmondta: „Megnyugtató a fiatal többség véleményét olvasni, hogy Magyarország előbb éri el az EU-átlagot számos területen, mint ahogy azt korábban több szakértő jósolta, s hogy a tudáshoz való hozzáférés demokráciáját kell mielőbb megteremteni, mert ez a jövő egyik kulcsa.”
E téren az áttörést az infokommunikációs technológiához való hozzáférés mindenki számára ingyenes biztosítása jelentené. „Az uniós tag Magyarországnak az EU chartájához méltó alkotmány kell, figyelni kellene az emberre és a tudásiparra a jövő társadalmának formálásakor, és érdemes lenne jobban élni a határokon átívelő uniós együttműködési lehetőségekkel a kohézió, a gazdasági és szociálpolitikai fejlődés európai célkitűzéseivel összhangban.” Nem jósoljuk meg a jövőt – Gábor Dénesnek ezzel a gondolatával kezdte a kutatási eredmények részletezését Nováky Erzsébet kutatásvezető, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető tanára, az MTA jövőkutatási bizottságának elnöke. Hangsúlyozta: a 2025-ös Magyarország előrevetítésével a jövőorientált gondolkodást és a jövőtudatosságot kívánták erősíteni.
A kutatás keretében összegezték a szakértők a 2025 táján döntési pozícióba kerülő fiatalok véleményét a jövővel kapcsolatos lehetőségekről és a várakozásokról is. Válaszaikból kiderült, hogy alapvetően nyitott generációról van szó, ám a jobb anyagi helyzetben lévők könnyebben alkalmazkodnak, ambiciózusabbak, nyitottabbak a jövőjükre, mint azok, akik szerényebb körülmények között élnek. Nagyon pesszimistán látják a jövőt, s ezt a kutatók annak tulajdonítják, hogy a média igen nagy befolyással van a jövőképükre.
Miközben az utóbbit alakító faktorok némelyike összefüggést mutat a származással, életstílussal, a legnagyobb hatása a család jövedelemszintjének van. A szerényebb anyagi helyzetűek utasítják el leginkább a változásokat. A középiskolások körében különösen oda kellene figyelni a céltalanokra és a kallódókra. Az egyetemisták köréből a vészmadarak a „legveszélyesebbek” a kutatók szerint. A külön megkérdezett PhD-hallgatók elsősorban saját kutatási területükre és saját kutatási-oktatási problémáikra koncentrálnak. Szerintük alaposabb, rendszerezett tudás birtokában a fokozattal rendelkezők többet tudnak tenni Magyarországért.
Vágyak és várakozások
Ami biztos vagy bekövetkezhet– az ökotermékek mennyisége jelentősen megnő
– a használati tárgyak nagy részét beszéddel lehet irányítani
– Magyarország népessége kb. nyolcmillió fő lesz
– a közlekedés sokkal gyorsabb és kényelmesebb lesz
– az alternatív gyógymódok gyors elterjedése várható
– elterjedt lesz bizonyos betegségek génterápiás gyógyítása
– fizetős lesz az oktatás és az egészségügy
Ami nem biztos és nem valószínű
– az internetes kereskedelem kiszorítja a hagyományost
– az ivóvíz értékesebb lesz az olajnál
– ha beteg leszek, nanorobotokkal gyógyítanak majd
– négynapos lesz a munkahét
– 2025-re bevonják az utolsó bankjegyet és pénzérmét is
– az ökotermékek mennyisége jelentősen megnő
– a használati tárgyak nagy részét beszéddel lehet irányítani
– Magyarország népessége kb. nyolcmillió fő lesz
– a közlekedés sokkal gyorsabb és kényelmesebb lesz
– az alternatív gyógymódok gyors elterjedése várható
– elterjedt lesz bizonyos betegségek génterápiás gyógyítása
– fizetős lesz az oktatás és az egészségügy
Ami nem biztos és nem valószínű
– az internetes kereskedelem kiszorítja a hagyományost
– az ivóvíz értékesebb lesz az olajnál
– ha beteg leszek, nanorobotokkal gyógyítanak majd
– négynapos lesz a munkahét
– 2025-re bevonják az utolsó bankjegyet és pénzérmét is-->
