Voksolás a pártvezetők szemével
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke: „Az emberek elégedettek voltak a kormány működésével, így sokan elmentek szavazni. A szocialista tábornak van egy olyan része, amelyik belátta: a kormány eredményei az egész országnak jók, ezért eljöttek ránk szavazni.
Navracsics Tibor igazság-ügyminiszter (Fidesz): Részben a választópolgárok és sok esetben a helyi politikusok is már eleve lefutottnak tekintették az önkormányzati választást. A vasárnapi részvétel magasabb volt, mint az 1990-es és az 1994-es, és körülbelül az 1998-as önkormányzati választás részvételi adatához volt hasonló, ezek alapján a 2002-es és 2006-os választás volt atipikus.
Schiffer János, az LMP frakcióvezetője: A kirívóan alacsony részvétel semmiképpen nem jó, a húszéves összehasonlításban is nagyon alacsony fővárosi részvétel pedig önkritikára kell hogy késztesse a pártokat. Másfél éves pártként nincsenek hajszálpontos felméréseink arról, hogy számunkra milyen arányú részvétel lenne a legkedvezőbb, ez akár jól is elsülhet, meg akár rosszul is a mi esetünkben.
Török Zsolt, az MSZP szóvivője: Az alacsony részvétel válasz a kormány átveréseire és politikájára. A távolmaradók a kormányról mondtak véleményt. Az MSZP a jövőben is az emberek képviseletét tartja a legfontosabb feladatának a parlamentben és az önkormányzatokban is.
Szabó Gábor, a Jobbik pártigazgatója: A Jobbik szervezettsége és társadalmi beágyazottsága szempontjából ez az önkormányzati választás áttörés, dimenzióváltás. Amíg a négy évvel ezelőtti önkormányzati választáson összesen hat képviselői helyet szereztek, most a megyei közgyűlések döntő többségébe bekerülhetnek, számos településen ott lesznek a képviselő-testületben, több helyen akár polgármestert is adhatnak, és ez nagy lökést ad majd a pártnak. VG
Kevés radikális változás várható, de lehetnek meglepetések
SZOCIÁLPOLITIKA. Augusztus 30-i hatállyal lépett életbe az a törvénymódosítás, amelynek értelmében 50 igazolatlan óra után megvonják a szülőktől az iskoláztatási támogatást. A kormány eddigi kommunikációja szerint azonban további jelentős változások várhatók a szociálpolitika terén. A segélyezési rendszerben paradigmaváltást hozó Út a munkához program sem marad változatlan, Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának elmondása szerint a jelenlegi rendszer ugyanis pazarló, és az esetek nagy többségében közmunka címen csak látszattevékenységet folytatnak az önkormányzatok. A közfoglalkoztatás átalakításának első lépéseként októbertől újabb két program indul: az egyik keretében 4500 közcélú foglalkoztatottat csoportosítanak át az önkormányzatoktól az állami vagyonkezelő cégekhez, míg a beregi kistérségben újabb 100 közmunkást vonnak be a gátmagasítási munkálatokba. Orbán Viktor a kampányfinisben azt is megígérte, hogy a kormány a nyugdíjakat emeli, legalább az infláció mértékének megfelelően.Vége a kivárásnak. Közvetlenül kevés változást várnak a szakértők a helyhatósági választásoktól. A többnyire feszített büdzsével gazdálkodó, sokszor az alapfeladataikat is nehezen ellátó helyi önkormányzatok nagy valószínűséggel megnövelik az államháztartás hiányát, akár a GDP fél százalékával is. Ezt azonban már jó ideje tudják az elemzők, így a prognózisokban is szerepel ez a tétel. A kevesebb önkormányzati képviselői pozíció nemzetgazdasági szinten elenyésző megtakarítást jelent. Fontosabb azonban, hogy a központi kormányzattól számítanak fordulatra a szakértők. A felmérések szerint a legtöbben úgy gondolkodnak, hogy azért nem állt elő eddig a sok egyéni érdeket sértő szerkezeti reformok konkrét terveivel a Fidesz, mert nem akarta elrontani az önkormányzati választások eredményét. Ezután azonban előállhat a már a fiókban lévő komplett reformcsomagjával, amelyet az erős felhatalmazása tudatában végig is vihet. Amennyiben ez a forgatókönyv következne be, akkor az a nemzetközi befektetők bizalmát erősítené.
BUDAPEST. Tarlós István programja alapján Budapesten a városüzemeltetést középpontba állító rendpárti reálpolitikára lehet számítani. Az új főpolgármester kampányában néhány távlati cél meghatározásán túl szinte kizárólag a már futó beruházások folytatását vállalta. Így az ígéretek szerint a 4-es metró első szakaszát befejezik. Az új városvezetés többet szeretne fordítani a BKV-ra, de nyilván nagy viták lesznek erről a következő évek költségvetésének készítésekor. Legutóbb 2003-ban konszolidálták a BKV adósságát, azóta felhalmozódott 70-80 milliárd forint külső adósságállomány. Ezzel párhuzamosan a BKV buszparkjának legalább részleges cseréje is indokolt. Bár 15 éves távlatban valósulna meg, de már az első ciklusban nekikezdhetnek az egykor kormányzati negyednek szánt területen múzeumi, illetve kulturális negyed felhúzásának. Látványos beruházás lenne a déli pályaudvar sínhálójának lefedése. Ugyanakkor egyáltalán nem lehetett arról hallani, hogy az M0-s körgyűrű bezáródik-e valaha.
Infrastruktúra. Magyarország EU-csatlakozása némileg könnyebb helyzetbe hozta az önkormányzatokat az infrastruktúra-fejlesztés terén, mivel az unió által támogatott projektek közül a legnagyobb összegűek e célra jutnak. A városi közlekedés megsegítésében a legnagyobb, Európai Unió által is támogatott projekt a budapesti négyes metróé, de több tízmilliárdos nagyságrendű összegből fejlesztik például a debreceni, a szegedi és a miskolci tömegközlekedést is. Szintén komolyabb brüsszeli támogatás jár a csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésére – az elmúlt két évből elég csak kiemelni Győrt, Nyíregyházát és Békéscsabát, e városok nyertek el többmilliárdos támogatást erre a célra. A kisebb települések is bízhatnak az állami és az uniós támogatásban, bár jelenleg az EU hatásköre valamivel nagyobb. A kormány a legkomolyabb segítséget így nem is a közvetlen támogatások megítélésével tudja adni, hanem azzal, hogy az ő feladatkörük eldönteni, mely települések pályázatait ajánlják Brüsszelnek elfogadásra.
Településfejlesztés. A településfejlesztés ideális helyzetében az önkormányzat, az állam és magáncégek együttműködésén alapulna, néhány sikeres EU-pályázattal együtt, azonban az elmúlt évek rendkívül nehézzé tették a sikeres koordinációt. A 2008 óta tartó gazdasági válság a magánszféra részvételét csökkentette le, s az állam sem tudott kellő mértékben szerepet vállalni a fejlesztésekben. Az önkormányzatok különösen nagy mértékű eladósodása nagyban kötődik ennek a területnek a feladataihoz, így viszont sok település került olyan anyagi helyzetbe, ami koncepcióváltás nélkül néhány évnél tovább nem tartható fenn. A következő évek rendkívül fontos politikai kérdése is lesz, milyen tényezők alapján dönt majd a kormány a szűk források elosztásáról az egyes települések között. Mindeddig az aktuális kormány pártállásától függetlenül gyakran hangzott el a vád, hogy a kormánypárti városokat támogatják – mostantól ez szinte lehetetlen, hiszen szinte minden település kormánypárti vezetésű lesz.
Vége a kivárásnak. Közvetlenül kevés változást várnak a szakértők a helyhatósági választásoktól. A többnyire feszített büdzsével gazdálkodó, sokszor az alapfeladataikat is nehezen ellátó helyi önkormányzatok nagy valószínűséggel megnövelik az államháztartás hiányát, akár a GDP fél százalékával is. Ezt azonban már jó ideje tudják az elemzők, így a prognózisokban is szerepel ez a tétel. A kevesebb önkormányzati képviselői pozíció nemzetgazdasági szinten elenyésző megtakarítást jelent. Fontosabb azonban, hogy a központi kormányzattól számítanak fordulatra a szakértők. A felmérések szerint a legtöbben úgy gondolkodnak, hogy azért nem állt elő eddig a sok egyéni érdeket sértő szerkezeti reformok konkrét terveivel a Fidesz, mert nem akarta elrontani az önkormányzati választások eredményét. Ezután azonban előállhat a már a fiókban lévő komplett reformcsomagjával, amelyet az erős felhatalmazása tudatában végig is vihet. Amennyiben ez a forgatókönyv következne be, akkor az a nemzetközi befektetők bizalmát erősítené.
BUDAPEST. Tarlós István programja alapján Budapesten a városüzemeltetést középpontba állító rendpárti reálpolitikára lehet számítani. Az új főpolgármester kampányában néhány távlati cél meghatározásán túl szinte kizárólag a már futó beruházások folytatását vállalta. Így az ígéretek szerint a 4-es metró első szakaszát befejezik. Az új városvezetés többet szeretne fordítani a BKV-ra, de nyilván nagy viták lesznek erről a következő évek költségvetésének készítésekor. Legutóbb 2003-ban konszolidálták a BKV adósságát, azóta felhalmozódott 70-80 milliárd forint külső adósságállomány. Ezzel párhuzamosan a BKV buszparkjának legalább részleges cseréje is indokolt. Bár 15 éves távlatban valósulna meg, de már az első ciklusban nekikezdhetnek az egykor kormányzati negyednek szánt területen múzeumi, illetve kulturális negyed felhúzásának. Látványos beruházás lenne a déli pályaudvar sínhálójának lefedése. Ugyanakkor egyáltalán nem lehetett arról hallani, hogy az M0-s körgyűrű bezáródik-e valaha.
Infrastruktúra. Magyarország EU-csatlakozása némileg könnyebb helyzetbe hozta az önkormányzatokat az infrastruktúra-fejlesztés terén, mivel az unió által támogatott projektek közül a legnagyobb összegűek e célra jutnak. A városi közlekedés megsegítésében a legnagyobb, Európai Unió által is támogatott projekt a budapesti négyes metróé, de több tízmilliárdos nagyságrendű összegből fejlesztik például a debreceni, a szegedi és a miskolci tömegközlekedést is. Szintén komolyabb brüsszeli támogatás jár a csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésére – az elmúlt két évből elég csak kiemelni Győrt, Nyíregyházát és Békéscsabát, e városok nyertek el többmilliárdos támogatást erre a célra. A kisebb települések is bízhatnak az állami és az uniós támogatásban, bár jelenleg az EU hatásköre valamivel nagyobb. A kormány a legkomolyabb segítséget így nem is a közvetlen támogatások megítélésével tudja adni, hanem azzal, hogy az ő feladatkörük eldönteni, mely települések pályázatait ajánlják Brüsszelnek elfogadásra.
Településfejlesztés. A településfejlesztés ideális helyzetében az önkormányzat, az állam és magáncégek együttműködésén alapulna, néhány sikeres EU-pályázattal együtt, azonban az elmúlt évek rendkívül nehézzé tették a sikeres koordinációt. A 2008 óta tartó gazdasági válság a magánszféra részvételét csökkentette le, s az állam sem tudott kellő mértékben szerepet vállalni a fejlesztésekben. Az önkormányzatok különösen nagy mértékű eladósodása nagyban kötődik ennek a területnek a feladataihoz, így viszont sok település került olyan anyagi helyzetbe, ami koncepcióváltás nélkül néhány évnél tovább nem tartható fenn. A következő évek rendkívül fontos politikai kérdése is lesz, milyen tényezők alapján dönt majd a kormány a szűk források elosztásáról az egyes települések között. Mindeddig az aktuális kormány pártállásától függetlenül gyakran hangzott el a vád, hogy a kormánypárti városokat támogatják – mostantól ez szinte lehetetlen, hiszen szinte minden település kormánypárti vezetésű lesz.-->
