Halmai Gábor alkotmányjogász szerint a jelenlegi alkotmány legitimációját az eddig lezajlott hat választás, a népszavazások és a bírói gyakorlat is legitimálja, ugyanakkor elismeri, hogy felmerülnek legitimitási, technikai, szerkezeti problémák is.
Halmai Gábor alkotmányjogász szerint a jelenlegi alkotmány legitimációját az eddig lezajlott hat választás, a népszavazások és a bírói gyakorlat is legitimálja, ugyanakkor elismeri, hogy felmerülnek legitimitási, technikai, szerkezeti problémák is.
Kifejtette, hogy a parlamentet az alkotmány korlátozza, aminek az Alkotmánybíróság a megtestesítője és gyakorlója, így ennek a legfontosabb jogkörét, a törvények felülvizsgálatának jogát nem szabad elvenni. Az alkotmányjogász szerint az AB hatáskörének szűkítése helyett a konkrét ügyekben inkább ki kellene terjeszteni azt, utalva ezzel az alkotmányjogi panasz lehetőségére. Halmai hozzátette: csak ha a liberális demokrácia értékein akarunk változtatni, akkor van szükségünk új alkotmányra.
Hack Péter szerint a kormánynak akkor lenne legitim felhatalmazása egy új alkotmány létrehozására, ha az szerepelt volna a választások előtti kormányprogramban, hiszen így az emberek tudták volna, mire szavaznak, ebben az esetben azonban könnyen lehet, hogy ma nem lenne kétharmados felhatalmazása a kormánynak.
Hozzátette, hogy az elmúlt hónapok alkotmánymódosításai az Alkotmány tekintélyét és állandóságát csorbítják. A visszamenőleges hatály alkalmazását elfogadhatatlannak tartja, pl. a magánnyugdíj-pénztárak esetében, hiszen a jövőre nézve nem tudnak tervezni az állampolgárok, és egy esetleges hatalomra kerülő rossz szándékú vezetőkkel szemben sincsenek biztonságban.