A következő évtizedekben jelentősen növekedhet az extrém meleg napok száma, a hőhullámok miatt pedig magasabb halálozási rátával kell számolni - mutatott rá az Országos Környezetegészségügyi Intézet főigazgató-helyettese. Páldy Anna elmondta, hogy az emberi szervezet számára 18 Celsius-fok az optimális napi átlaghőmérséklet, ennél magasabb értékeknél jelentősen romlanak a halálozási mutatók, 25 fok feletti átlaghőmérsékletnél pedig drasztikusan nő a halálos esetek száma.
A kutató az előrejelző modellek adatai alapján arra mutatott rá, hogy 2021 és 2050 között várhatóan 29-78 százalékkal több extrém magas hőmérsékletű napra kell számítani - legnagyobb mértékben az Alföldön, legkevésbé az Északi-középhegységben -, míg 2071 és 2100 között a jelenlegihez képest megháromszorozódhat, megötszöröződhet azon napok száma, amikor hőség várható. Páldy Anna hozzátette: bár hőség esetén leginkább a 25 fok feletti átlagos hőmérsékletű napokkal kell számolni, az is előfordul majd, hogy az érték meghaladja a 34 fokot. Mindez megmutatkozik a halálozások számában is: leginkább Budapesten és Pest megyében, valamint Szegeden és Csongrád megyében növelheti ezt a hőség. (A napsütéses órák száma éves átlagban a Balatonon például mintegy 2050 óra. A meleg napok száma jelenleg átlagosan (25°C felett) 65 nap évente, a kánikula (30°C felett) 16-17 nap.)
