Korrupció: jogsegély kell

Hiányzik a közérdekű bejelentéseket tevő személyek védelme Magyarországon, holott a felmérések szerint a magyarok is készek lennének jelezni a korrupcióra utaló eseteket az illetékes hatóságoknak. További nehézség, hogy Magyarországon egyelőre nem is működik erre szolgáló hivatal, lévén a tavaly őszi törvénycsomagban szereplő, úgynevezett Antikorrupciós Hivatal végül – részben a köztársasági elnöki vétó hatására – nem állt fel – többek között ezek a megállapítások hangzottak el tegnap, a korrupció elleni világnapon.

A Transparency International (TI) friss globális korrupciós barométerének tanúsága szerint a magyarok 75 százaléka úgy véli, az utóbbi három évben nőtt a korrupció mértéke. Ez egész Európában a második legrosszabb arány, ennél borúlátóbb adatokat csak Romániában mért a TI. Magyarországon a felmérés szerint leginkább a politikai pártokat érinti a korrupció (egytől ötig terjedő skálán ez a terület 3,9-es értéket kapott), ám alig jobb ennél az üzleti szféra megítélése (3,8). Utóbbi annyiból lehangoló adat, hogy az EU-ban a magyarországinál jóval kedvezőbb megítélés alá esett a magánszféra. A magyar válaszadók a korrupcióval meghatározó mértékben érintett területek közé sorolták a parlamentet, a médiát, a rendőrséget és a közszférát is.

A kutatásból kiderül az is, hogy a megkérdezettek 20-30 százaléka adott kenőpénzt az utóbbi egy évben: ilyen magas arány Magyarországon kívül csak Romániában, Örmény- és Oroszországban tapasztalható. Ebben azonban annak is szerepe van, hogy a felmérés keretében a magyar egészségügyben megszokott paraszolvencia is kenőpénznek számít, márpedig a válaszadók 26 százaléka számolt be arról, hogy az utóbbi hónapokban a hálapénz eszközéhez nyúlt (tavaly ez az arány csak 18 százalék volt). Ami ugyanakkor meglepő: a magyaroknak csupán az 51 százaléka vélekedett úgy, hogy a korrupció elleni állami fellépés hatástalan, míg az EU átlaga e téren 74 százalékos peszszimizmust mutat.

A világnap apropójából a TI tanácskozást is szervezett, az ezt megelőző tájékoztatón pedig Alexa Noémi, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója leszögezte: a magyar jogalkotás egyik fontos feladata, hogy a közérdekű bejelentők védelmét törvényi szinten biztosítsa. Az ilyen bejelentők ugyanis az állásukat, egzisztenciájukat teszik kockára annak érdekében, hogy olyan visszaélésekre hívják fel a figyelmet, amelyek az egész társadalmat veszélyeztetik – tette hozzá. Alexa Noémi rámutatott: a tisztességes eljárás védelméről szóló törvény már megfelelő rendelkezéseket tartalmaz, ám még mindig hiányzik a végrehajtási jogszabály, és nincs megfelelő intézmény sem a bejelentések fogadására. Mindezek ismeretében a TI tegnap indította útjára a merjtenni.hu honlapot, amelyen hasznos adatok találhatók arról, egyes területeken mely szervekhez érdemes fordulni ilyen jellegű bejelentésekkel. Emellett pro bono alapon ügyvédi irodák biztosítanak személyes jogi tanácsadást vagy akár jogi képviseletet a gyanús eseteket bejelenteni szándékozóknak.

Miközben a kormány a kenőpénzek visszaszorítására az ügyészség megerősítését tervezi, a korrupció elleni küzdelem egyik új fegyverét készül élesíteni az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is. A tegnapi Integritás(z) elnevezésű nemzetközi konferencián a korrupció megelőzésének úgynevezett integritásalapú megközelítését mutatták be a szakemberek. Ennek lényege, hogy a szervezeti működés javításával, a kultúra, a tudatosság, a vezetők hozzáállásának átalakításával, az etikus munkakörnyezet megteremtésével már a korrupció lehetőségét is kizárják. Ezzel párhuzamosan az ÁSZ 4200 előre kiválasztott költségvetési szerv bevonásával egy korrupciós kockázati térképet is készít a következő években. A cél a közszféra korrupciós kockázatainak feltérképezése, osztályozása és kutatása, a hazai ellenőrzési gyakorlat és közigazgatási kultúra integritásalapú fejlesztése – mint az tegnapi tájékoztatójukon elhangzott. Az adatfelvétel során a szerveknek olyan kérdésekre kell válaszolniuk, mint hogy részesültek-e uniós támogatásban, vagy hogy a szervezetnél létezik-e etikai kódex. Maga a projekt 2012. április 30-ig tart, ám az adatfelvételek éves megismétlésére egészen 2017-ig sor kerül, a tapasztalatok alapján pedig jogszabályjavaslatokat 2012 tavaszán nyújt be a kormánynak az ÁSZ. KR

- eltérés az engedélyezett projektektől

- jogosulatlan költségek elszámolása

- a területalapú támogatások túligénylése

Forrás: ÁSZ

- eltérés az engedélyezett projektektől

- jogosulatlan költségek elszámolása

- a területalapú támogatások túligénylése

Forrás: ÁSZ Holland tapasztalatok A korrupció megfékezésére szolgáló szervezeti integritás modellek alkalmazásának hollandiai tapasztalatairól is beszámoltak az ÁSZ tegnapi tanácskozásán a szakemberek. A holland tapasztalatok alapján a megelőzés része az úgynevezett „puha ellenőrzés”, vagyis a felelősség tudatosítása, a figyelem felhívása az integritás jelentőségére. A holland nemzeti integritás iroda 2006-ban alakult meg azzal a céllal, hogy valamennyi kormányzati szervnek segítséget nyújtson a saját integritási modelljének a kialakításában. Korrupciós kockázatok egy-egy szervezetnél - fluktuáció

- a továbbképzés hiánya

- manuális beavatkozással működő rendszerek

- új rendszerek bevezetése

- a stabil működés hiánya

- az etikai normák hiánya

- a kontrollkörnyezet hiánya

- megbízhatatlan számviteli rendszer

Forrás: ÁSZ-->